Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A drámajátékról 1.

2010.03.13

„… Ha azt akarod, hogy barátod legyek, szelídíts meg engem.

-         Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.

-         Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka.

-         Először leülsz, szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben.

Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit.

A beszéd csak a félreértések forrása.

De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…”

 

 

 

/Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I.                   Célok:

 

1.     A drámajáték foglalkozásban a gyerekek ne passzív befogadóként, hanem aktív résztvevőként legyenek jelen.

2.     A játékot a drámatanár úgy ajánlja fel csoportjának, hogy annak tagjainál belső igény legyen a szerepbe való lépés és a szerepeket egyenrangúnak tekintsék.

3.     A gyermekek tudják azt, hogy képzeletbeli helyzetben cselekszenek, ezért lehetőségük van a játékból való kilépésre és csatlakozásra egyaránt.

4.     A csoport tagjaiban tudatosítani kell, hogy az a fontos, ami a foglalkozáson itt és mos történik.

5.     A drámajáték „mintha” tevékenységben zajlik, s ebben a relációban meg kell jelennie a következő három alappillérnek:

-         Úgy cselekszem, „mintha” valaki más lennék.

-         Úgy cselekszem, „mintha” ebben a helyzetben lennék.

-         Úgy cselekszem, „mintha” ez a tárgy valami más lenne.

 

6.     A képzés során minden tanuló önmagához képest mutasson fejlődést.

7.     A gyerekek úgy jussanak önismerethez a játék folyamán, hogy igazán találjanak rá saját személyiségükre, fogadják az önmagukat és vállalják személyiségüket.

8.     A csoport tagjai találják meg az örömet a fegyelmezett, tervszerű és összpontosított alkotómunkában.

9.     A gyerekek legyenek elfogadóak egymás munkája iránt.

10.           A csoporttagok ismerjék fel és ismerjék el egymás munkáját, értékeit.

11.           A gyerekek fogadják el egymás véleményét.

12.            A csoport tagjainak fejlődjön az esztétikai és szociális érzékenysége, valamint a kritikai érzékük is.

13.           A drámajáték egyik legfontosabb követelménye, hogy fejlődjön a gyermekek kapcsolatteremtési készsége.

14.            Ugyancsak fontos elvárás, hogy az önálló gondolkodása és alkotóképessége is fejlődjön mindenkinek a drámajáték folyamán.

15.           A drámajátékban résztvevő gyermeket a derű és a játékosság jellemezze, s az itteni munkában megtapasztalt öröm később is váljon életük természetes részévé.

16.           Az előképző második évfolyamát elvégzett tanulók gazdagabb ön-, és emberismerettel, nyitottan és a világ iránti kíváncsisággal és érzékenységgel lépjenek az alapfok első évfolyamára.

17.           Ezek a gyerekek rendelkezzenek azokkal az alapvető tudással a beszédtechnika, a mozgáskoordináció és a vers-, és prózamondás területén, amelyek elengedhetetlenek a továbblépéshez.

 

II.                A gyermekekkel szemben támasztott követelmények az előképző második évfolyamának végére.

 

1.       A drámajáték során fejlődjön a gyermekek fantáziája, önkontrollja, önfegyelme, felelősségtudata és koncentrációkészsége.

2.       Az előbb elmondottak miatt is legyenek képesek az együttműködésre.

3.       A gyermekek legyenek képesek elemezni az elvégzett munkát és elfogadni a kritikát.

4.       A csoport tagjai tudják megérteni és használni a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit.

5.       Ugyancsak legyenek kommunikációképesek a különböző köznapi élethelyzetekben és biztonságosan igazodjanak el az információcsere különböző folyamataiban.

6.       Fejlődjön a viselkedéskultúrájuk!

7.       Legyenek képesek az egyéni és s közösségi érdekek összehangolására.

8.       Korosztályuknak megfelelően értsenek meg még néhány művészeti nyelvet és erősödjön a művészetek iránti affinitásuk.

9.       A drámajáték során megtapasztalt értékek jelenjenek meg saját életükben is és növekedjenek hiteles emberekké.

 

III.             A drámatanárral szemben támasztott követelmények

 

1.     A drámatanár felelős a drámaórákon zajló folyamat és tartalmai iránt.

2.     A tanár a képzeletbeli helyzetet játékmesterként kívülről, vagy belülről, szereplőként is irányíthatja.

3.     Ha a tanár szerepbe lép, legfontosabb dolga vagy

-         az új információk bevitele vagy

-         a munkafolyamat lelassítása vagy

-         nyelvi, viselkedési modell nyújtása vagy

-         a csoport gondolatainak, érzelmeinek kiváltása, erősítése vagy

-         az adott történés jelentőségének hangsúlyozása, kiemelése kell, hogy legyen.

 

4.     A tanár sohasem viselkedhet színészként!

5.     A drámatanár felelőssége az is, hogy a csoportjai végig valódi érzelmekkel dolgozzon.

6.     A drámatér érzelmileg közelítsen a gyermekekhez oly módon, hogy azok számára szimpatikus legyen a téma felajánlása.

7.     A tanár legyen módszertanilag felkészült, hogy érdektelenség esetén azonnal váltani tudjon.

8.     A tanár éppúgy tudjon improvizálni, mint tanulói.

 

IV.            Szükséges taneszközök

 

1.     Nagyméretű, mozgatható berendezésű terem.

2.     Kazettás és CD-s magnó, kazetta-, és CD – tár.

3.     Videó, DVD, televízió, Laptop, Projektor, videotár.

4.     Videokamera.

5.     Hangszerek, ritmushangszerek.

6.     Tükör.

7.     Színpad-dobogó.

 

V. Ellenőrzés, értékelés

 

A tanév folyamán minden foglalkozáson jelenjen meg a szöveges értékelés, amelyet hónap végén egy-egy drámajáték, magatartás és szorgalom osztályzat is követ. Félévkor az ellenőrzőben, tanév végén a bizonyítványban jelenik meg egy-egy periódus értékelése.

 

V.               A továbbhaladás feltételei

 

1.      A gyerekek ismerjenek néhány versenyjátékot, népi kiszámolót, hidas-vonulós körjátékot, tudjanak csoportosan dolgozni.

2.      Legyenek tisztában a helyes rekeszképzéssel, a koncentrációs szöveges légzési gyakorlatokat is pontosan végre tudják hajtani.

3.      Tudják alkalmazni a mondat-, és szövegfonetikai eszközöket a gyakorlatban.

4.      Fejlődjön a ritmusérzékük. Legalább három részletet tudjanak Weöres Sándor: Magyar etűdök című művéből kívülről ritmikus beszéddel, tapssal, dobbantással.

5.      Legyenek képesek a koncentrációs memóriagyakorlatokat végrehajtani, ismerjenek legalább három szöveget.

6.      Tudják, hogy mit jelent az utánzó játék a valóságban.

7.      Merjenek és tudjanak részt venni fantázia játékokban.

8.      Tudjanak csoportban és egyénileg is manuális tevékenységet végezni.

9.      Játékosan sajátítsanak el néhány lépést a népi táncból. Illetve a modern tánc néhány lépését is ismerjék meg. Szerezzen nekik örömet ez a tevékenység.

10. Legalább egy báb elkészítését próbálja meg mindenki, s tudjon mozgatni is egy bábot úgy, hogy közben néhány mondatban elmondja, ki és mi most ő.

11. A drámajáték óra adjon annyi érzelmi, lelki töltetet, hogy tanári instrukciók nélkül is minden gyermek önállóan képes legyen egy-egy játékot, szöveget megtanítani” osztálytársainak, akik nem azonosak csoporttársaival.

12. Legyen belső igényük a gyermekeknek arra, hogy önállóan elinduljanak különböző vers-, és prózamondó versenyeken.

 

VII. a tanórákat heti 2x45 perben vagy heti 1x90 – ben tartjuk.


Óraszám

Téma

Tartalom

Ajánlott játékformák

Fejlesztési célok és követelmények

Manuális tevékenység

Tánc-, és mozgásművészet

Minimális teljesítmény

Műalap

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.