Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A görög színház

 

A görög színház

 
I. A GÖRÖG SZÍNHÁZ KIALAKULÁSA: . A rítustól az ünnepi színjátékig

1. Csírák
Ősi szertartások – táncos, játékok, dalok – cél: a természet befolyásolására (mágia) - vadászat: állatbőr, befestett arc/test - földműves életmód – vallásos képzetben termékenységi kultuszok (l. földművelő istenekhez kötődik) hatni a természet erőire, kapcsolatot teremteni az ismeretlen istenséggel
A szorosan vett kultuszban, szertartásban is fontos a dramatikus elem.
- mitológiai tört. megjelenítése (isten élete), tánc, álarc, jelmez

Az ősi szertartás hivatalos, szervezett kultusszá nő – „elvilágiasodik”
eltávolodik az elsősorban vallási kultusz funkciótól

2. A Démétér kultusz
Fő helye: Eleuszisz (közel Athénhoz, i.e. VII. sz.-ban fennhatósága alatt állt)
Titkos szertartás, csak beavatottaknak. Kezdetben csak házas, kifogástalan életű nők.
Hivatalossá válása után: minden görög, majd rómaiak is.
Tárgy: mítosz - ciklus
Perszephoné elrablását jelenítették meg drámai cselekmény
Titok: éjjel zajlott a beavatás, Démétér-Perszephoné templomában
– végigvezették a termeken - egyszer koromsötét, majd kivilágítottak
– hangeffektusokkal kísérték (pl. bűnösök síron túli kínjai)
Egyéb rítusok: felvonulások pl. este a tengerhez, ahogy D. is kereste a lányát

3. A Dionüszosz - kultusz
a) A parasztság körében elterjedt kultusz.
Egész Go.-ban jelen van területi különbségekkel.
* Dél-Go. – vidám falusi felvonulás (szüreti bál), boroskorsókat vittek, áldozati kecske
* Délosz – phalloszt hordoztak
* Thrákia – eksztázisba kerültek, önfeledt tánc, részeg orgiákká fajultak

Dionüszosz „kísérői” (a résztvevők): (ezek neve is vidékenként más): (ff) szatír/szilenosz/kómasztész
ujjatlan ruha, kitömött pocak, phallosz (férfitermékenység jelképe), állatbőrbe bújtak: (nők) mainaszok
félmeztelenek, őrjöngők, önkívületbe estek, eksztatikus állapotban darabokra tépték az istent megszemélyesítő állatot, nyersen megették, így egyesültek vele

b) A kultusz bővülése - Korinthoszban indul a bővülés
* dithürambosz ’kétszerszületett’ – Dionüszosz tiszteletére énekelt kardal
eksztatikus állapotban a mámoros csoport (kórus) és vezetője rögtönzött éneket adott elő

* Ezt a folklorisztikus formát i.e. 600. k. Arión emelte irodalmi műfajjá
(Leszboszon született, de idegenben élt, Korinthoszban.) –
(nem maradt fenn egy ditürambosz sem)
kara 50 tagú, az oltár körül álltak fel (orkesztra)
Már nem rögtönöztek. Énekeltek, táncoltak.
Jelmezük: félig állat, lófarok, lófül - szatír

c) Hivatalossá válása
Athénben – Peiszisztratosz hivatalossá tette (Kr. e. 560-527) – maga mögé állította a paraszti tömegeket
Kr. e. 550 k. érkezik Thespis Athénba
Kr. e. 534 első tragédiaverseny – győztes: Thespis
Kialakult az ünnepek forgatókönyve. (Kimón utáni rend) 

III. A GÖRÖG SZÍNHÁZ ÉPÜLETE

Eu. első színházépülete Athénben születik meg: Dionüszosz-színház.
Ez lesz a többi mintája. Nem természetes fejlődés eredménye. Tervezőasztalon született meg.
Kr. e. 480. Szalamisz – eddig sárházak – Déloszi szövetség: óriási anyagi forrás - Pheidiásszal megterveztették.
Az athéni Dionüszosz-színház
Az Akropolisz déli lejtőjén lévő Dionüszosz templom mellett épült fel.
A 70. olimpia idején: Kr. e. 500-497 között
Neve: teaomai ’nézni, figyelni’ / theatron ’istenlak’ theatrum

szkéné (sátor)
proszkéneon
(előszínpad)

oldalszínpad

paradosz
thümelé
orkesztra (tánctér)

theatron


(Ha arányosan rajzolnánk a lap két széléig tartana a theatron.)
Szkéné: háttér, fából és vászonból készült
palota, templomhomlokzat, szikla, barlang, tenger
takarásként funkcionált – mögötte öltöztek a színészek
Kapuk jelentése: 1. középső: itt és most
2. (rendezői) jobb: : ebben az irányban van Pireusz, a tenger
innen érkezik, aki távolról jön, a tenger felől, idegen
Más gr. színházban is betartották.
3. (bal): környező falvakra nézett – közeli barátság, rokonság,
szövetség megjelenítése
Proszékneon: 3 x 20,25 m. Maga a színpad, ahol a szóló színészek álltak. Betolták őket, kitolták.
Oldalszínpad: mellékjeleneteknek, díszletek előkészítése
Paradosz: bejárat (parádés bevonulás / paródia) szünetben humoros jelenetek
Orkesztra: orceumnei ’táncolni”, a kar helye
Teatron: szimmetrikus, lefelé bővül, követi a domb oldalát, ami természeténél fogva nem
szabályos félkör – tudatos tervezői koncepció
Első sor: márványlapokkal fedett – előkelőknek
10.000 embert is befogad – a legdemokratikusabb színházi forma
szuper akusztika

Fennmaradt színházak:
Epidaurosz: 118 m , mesterien tagolt,
Syrakusa, Taormina
A gr. színház mindig szép tájban, a városon kívül fekszik.

Színháztechnika:
Díszlet: nincs elsőrangú szerepe, de volt: állandó háttér (festett – Szophoklesz először)
mozgó díszletelemek (gördülő kocsik): rajta betolt színész, élőképek
süllyesztő: halott színészt így viszik ki
daru: isteneket be
mennydörgés: korsókkal lemezütögetés
villámlás: villámszekrény (sötét szekrény benne egy mozgó villám)

Jelmez: óriási tér – megnagyobbították a színészt alig tudott mozogni
álarc: nincs mimika, egyénített, világos = női, sötét = férfi
koturnusz
peplon – növelték a vállat, lepel
Jelezte a figurát: neme, kora, nemzetisége
A tér és a technikai lehetőségek befolyásolták a drámát.
I. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) "A dramaturgiai gondolkodás atyja"

Poétika c. művében fejti ki - 26 fejezet
E mű a dramaturgiai gondolkodás alapja.
Kb. 200 évvel később összegzi és rendszerezi a színház eredményit.
Az alapvető fogalmakat ő dolgozza ki:
• mimézis elmélete (utánzás)
• tér, idő, cselekmény egysége (hármas egység)
• "a jellemek nyilatkoznak meg a tettek által" - a cselekmény és jellemek elválaszthatatlan kategóriák
• katarzis - elmélet ( a közönségre gyakorolt hatás)
• " Az egész tragédiának 6 alkotóeleme kell hogy legyen: a történet, a jellemek, a gondolkodásmód, a nyelv, a díszletezés, a zene. Két elem eszköze, egy módja, három tárgya az utánzásnak - ezeken kívül semmi más nincs."
Ez az antik dramaturgia azóta is alapja minden drámatudományi gondolkodásnak.

II. FOGALOMTAN

Mitől dráma egy mű?
- cselekmény

- jellemek

- konfliktus

- dialógus
Ha bármelyik hiányzik nem beszélhetünk hagyományos „arisztotelészi” drámáról.
Szorosan összefüggnek: a jellemek közötti konfliktus indítja el a cselekményt, amely párbeszédes formában jelenik meg.

A) Cselekmény
A cselekvő személyek ellentétes törekvése fejleszti ki. Ha nincsenek jellemek és nem ütköznek össze, nincs cselekmény. A cselekmény a konfliktus kibontása.
Cselekmény = téma A téma csak a lehetőségeket hordozza, melyből bármilyen műalkotás születhet. (Lessing: Laokon)
Cselekmény = story, mese (ez epikus jellegű) Megszerkesztett eseménysor, aktív cselekménysorozat (a jellemek által végrehajtva)

A mesenélküliség nem jelent cselekménynélküliséget.
Cselekményvezetés:
* egyszálú - cselekmény-ellencselekmény egy jeleneten belül (Pl: Antigoné, Shakespeare-ig)
* többszálú - epizódok, mellékszálak. (Pl: Júlia-dajka)
A cselekmény szerkezeti felépítése:
Tetőpont (krízis) Késleltetés
Összeütközés, konfliktus
Bonyodalom
Expozició ( bevezetés) Megoldás

B) Konfliktus
A cselekmény mozgatóereje, motorja.
Két akarat, világrend, erkölcsi rend összeütközése.
a) Konfliktus típusok
- alapvető ellentmondás Pl.: Kreon Antigoné
- látszólag egy táboron belüliek ellentéte Pl.: Dajka Júlia, Nóra férje
- egy személyiségen belül Pl: Oidipusz
b) A konfliktus mélysége
Jelzés - kiderül a különbség a két szereplő között
Tény - tudatosul az ellentét
Akció - válság, krízis akcióvá válik, cselekvésbe megy át
c) A konfliktus megoldása:
Tragédia: gr.: egyik fél fizikai megsemmisülése
Racine: tragikus bánat ( nem szükséges a fizikai megsemmisülés) Pl.: Bánk bán
Komédia: komikussá válik, erkölcsi bukás

C) Jellemek
Az egy-egy drámai szerepre vonatkozó valamennyi tulajdonság együttese.
Ezek mozgatják a cselekményt. Mindegyiknek van vmilyen eszköze, hogy megvalósíthassa célját.

A jellemek hierarchiája:
Pozitív hős -------------------------- Intrikus
Negatív hős --------------------------- Pozitív ellenhős
Epizodisták: a cselekmény kibomlását vagy segítik, vagy gátolják
• bizalmasok: jelenlétük alkalmat ad a hősnek vagy ellenfelének, hogy szándékait kifejtse
• epizodisták: tömörített jellemek, karakterszereplők
• rezonőr: írói szócső
Szerep: egy-egy személyhez kapcsolódó szöveg.
Jellem = szerep + színész egyénisége

D) Dialógus
A dráma szövege.
Formája: - verses (polg.--i színjátékig, Diderot) (! Shakespeare: black verse, szolgák prózában!!)
- próza
A dialógus a konfliktus objektivizálódása.
A szerző nincs jelen - másokat beszéltet. A beszéd is egyénít.

Σ A dialógusok egymásutánja a dráma, amelyen belül életre kelnek a karakterek és kibontakozik a konfliktushoz vezető cselekmény. A cselekmény feltételezi a konfliktust, ez formailag dialógusban nyilvánul meg. A konfliktusban jellemek formálódnak meg.
Szétválaszthatatlan kategóriák.

III. FORMATAN

A színpadi tér mindig meghatározta a dráma dramaturgiai lehetőségeit. Pl.: van-e előfüggöny, oldaltakarás stb. – e lehetőségek alapján alakultak ki az alapvető formák:
a) jelenettechnika – dramaturgiai egység: a jelenet – gyorsan pergő jelenetek sora a db. – pl.: görögök, Shakespeare – ok: a színpad 3 oldalról nyitott, csak hátsó takarás, nincs lehetőség leállásra, átdíszítésre, egy huzamban lezajlik az előadás
b) felvonástechnika – dram.-i egység: a felvonás – tudja tagolni, felvonások között átdíszít – feltétele: az előfüggöny megléte, dobozszínpad (3 oldalról zárt, 1 oldalról nyitott) – pl.: francia klasszicista
c) felvonástechnikán belüli jelenettechnika – a felvonások pergő jelenetekre tagolódnak – pl.: spanyol reneszánsz – Lope de Vega
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.