Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A színház intézmény szerepe I.



A „színház” szó jelentése: szín = raktár, az első előadások helye
1)    Épület előadások tartására.
2)    Intézmény, mely előadással foglalkozik
3)    feltűnő, nevetséges jelenet: Ne csinálj színházat!

Sajátos rendeltetés
Nem hasonlít se templomhoz, se vásárcsarnokhoz, se lakóházhoz.
Többnyire különálló, körüljárható építmény – tűzrendészeti ok: gázvilágítás idejéből

A külső tagolása semmit sem árul el a belsőből. (díszes homlokzat)
            Sok rajta a kapu – tömegek közlekedését szolgálja.
Előcsarnok: pénztárak, ruhatárak, büfé, körfolyosó, lépcsőházak.    
Nézőtér: földszinttől a tetőzetig, patkó alakú
Helyosztályok
–    földszint (100 évvel ezelőtt még álltak)
–    páholy, proszekéneum páholy
–    erkély – I. em. közép: legjobban lehet látni – királyi páholyok
–    „kakasülő”
–    zsöllye: (drágább) párnázott nézőtéri ülőhely; párnázott karosszék

Nagyságát akusztikai, optikai lehetőségek szabják meg.
Csak görögöknek sikerült 20.000 embert befogadó, jó akusztikájú nézőteret építeniük.    

Színpad: „nyitott szoba, amelynek a 4. fala hiányzik.” (Kosztolányi)
dobozszínpad (1 oldala nyitott, 3 zárt) (kulisszaszínpad, arénaszínpad)
-    portál: négyszögű keret, mely elválasztja a nézőtértől
-    előszínpad (proszkéneum), zenekari árok, súgólyuk
-    2 függöny: vasfüggöny (csak szünetben megy le, tűzvédelem)
                         előfüggöny: bársony, idő tagolására
-    forgószínpad: a színpadkép gyors változtatására alkalmas mechanizmus.
                              2-3 szektorra épített díszlet – sorrendben – kívánt
                              sorrendben és időben fordították a nézők felé –
                              dramaturgiai jelentőség van – eltérő sebesség, irány
Tér: sokkal nagyobb tér, mint amit a néző lát: forgószínpad
-    kétoldalt: járások (=ún. színpadi utca a díszlet elemei és a takarások
                       között, melyen a játéktérre lehet be- és kijönni), takarás
-    felfelé: zsinórpadlás, vashidak, emelők
                   felsőgépezet: díszlettartók, ponthúzók
                   kortina: leengedhető hátteret ábrázoló függöny/vászon
-    hátra: kulissza: valódi kulisszát már nem használunk
                                a színpad 2 oldalán párhuzamosan felállított vászonfalak.
Régen feltett vászoncsík volt, fel a zsinórpadlásig
takarás, díszítő funkció, perspektíva
-    lefelé: süllyesztő, forgószínpad szerkezete
Játéktér – a színielőadás helyszíne, több mint a színpad (dobogó, utcasarok), minden felületet és teret magába foglal, ahol megjelennek az előadás jelrendszerének elemei.
    
A színpadtér hatáspontjai:

Lélektani, pszichológiai okokkal magyarázhatóak a hangsúlypontok.
A színpad és nézőtér egymással mindig szoros kapcsolatban áll.
A hangsúlyos és hangsúlytalan pontok mindig csak a nézőtérből érthetők meg.
Mai viszonyok (barokk óta): patkó alakú nézőtér, enyhén görbülő sorokkal
         A földszint székeiről a szem vonala a középponton halad át.
         E középpont: a súgólyuk mögött 4-5 méterre fekszik.
         Legkényelmesebben ülve, nem kell elfordulni, kitekeredni.
          (Az oldalpáholyok 70 %-ából rossz a rálátás.)
A színpadi tér a színésszel válik dramatikus térré.
A színpadtér tisztán optikai elemeit a színész telíti meg szellemi tartalommal.
A színésztől független színpad: mind látványelem.

A színpadnak nem minden pontja egyformán hangsúlyos.
Álló színészek esetében:
Leghangsúlyosabb: a súgólyuk mögött (itt éneklik az áriákat)
          Amint a színész távolodik ettől a ponttól, a játék hangsúlya csökken.
          A nézőt kizökkenti nyugalmi helyzetéből: nyakizmainak megerőltetésével,
          ülőhelyzetének megváltoztatásával tudja követni a színészt.
          A néző figyelmét gátló körülménnyel kell megküzdenie.
Horizontálisan:
A jobboldal mindig hangsúlyosabb (bár a középponthoz képes mindkét oldal
           hangsúlytalan.) – ok: jobbkezesek vagyunk.
Baloldali proszkéneum a leghangsúlytalanabb pont.
Hátrafelé: a nézőszög nem változik, de a távolság igen. A távolság ad hangsúlytalanságot. Lélektani okokból hangsúlytalanabb. Decrescendo.
          A keret függőleges síkot szuggerál a nézőnek, leghangsúlyosabb pontja: előtér
Felfelé: függőlegesen különösen csökken az intenzitás.
           A magasban játszott jelenetek nem kerülnek közel.
           Nem szabad magasra tenni: Cyrano, Rómeó erkélyét, az Űrt
           A színpad padlóját súlyosabbnak érezzük.

Mozgások: (az intenzitás nő)
 A mozgás intenzitása balról jobbra nő.
 Varieté: fentről le – egyre hangsúlyosabb
Hátulról előre

A hangsúlyos pont is válhat hangsúlytalanná :
 ok: figyelem mechanizmusa
     Az örökös mozgás vagy középen a mozdulatlanság is lehet egyhangú.
Jó rendező: a hangsúlyos és hangsúlytalan pontok dinamikáját jól alkalmazza.
-    a hangsúlyost hangsúlytalan pontból indítja el (így éri el a hatást)
-    a jó színész a színpadtér hangsúlypontjait módosíthatja – a fókuszt önmagába helyezheti
-    pl.: egy bejövetel (a közép felé) mindig hangsúlyos, sokkal nehezebb egy hangsúlyos kimenetelt csinálni (színészi játék – pl.: Rank doktor a Nórában, vagy Solness az utolsó felvonásban)
-    a díszlettervező is eltolhatja a hangsúlyokat
-    a világítással is lehet hangsúlypontokat tolni (pl.: reflektor)
De bárhol is van a fókusz – egyszerre csak egy hangsúlyos pont lehet.
            Ok: nem tudunk egyszerre többet figyelni.    

Az épület másik részébe a néző nem léphet be – körbe
            öltözők, műhelyek (szabó, asztalos, fodrász, festő)
            raktárak (kelléktár, bútorraktár, jelmeztár)
             irodák (adminisztráció), próbatermek (házi színpad – itt: stúdiószínház)
             balett-terem, könyvtár, kottatár    

 
Játszóhelyek:
1)
Nagyszínház – forgó színpad, nagy nézőtér
2)
Kamaraszínház: viszonylag kevés néző befogadására épített, kis színpaddal rendelkező színháztípus (a kulisszaszínpad mellett arénaszínpadi v. pódiummegoldással, ill. átalakítható nézőtérrel és színpaddal), mely kevés szereplőt mozgató, korlátozott szcenikai megoldásokat alkalmazó (kamaraművek) előadására alkalmas. Nagyszínházak második játszási helyeként működik általában
3)
Stúdiószínház: Rétegelőadások: pl. avantgárd, elsőműves szerzők, más színházkultúra előadásai. Képzési, oktatási intézmény játszóhelye is lehet. Kis játékterű, kis nézőtérrel, intim, testközeli játékra van lehetőség.



2. Személyzet, társulat


Fenntartó: önkormányzat

Intendáns: (latin, német) az udvari v. állami színházak felügyelő hatósága által a színház szakmai vezetői
                  (pl. színigazgató) fölé helyezett, azok munkáját szakmailag, gazdaságilag ellenőrző főtisztviselő. A budapesti állami színházaknak (Opera, Nemzeti) 1875-1924 között volt intendánsa.
Koncesszió: (latin) játékengedély: színházirányítási, illetve működési engedély, melyet az uralkodó, majd a
                   Helytartótanács, Belügyminisztérium (1867-1908), Vallás- és Közoktatási Minisztérium (1908-1949) adott ki minden évadra a színigazgatóknak bizonyos szakmai és anyagi feltételek teljesülése esetén.

A) adminisztratív: (fő)igazgató: élén, többnyire művészeti vezető is - munkáltató
            gazdasági feladatok, többnyire van külön gazdasági igazgató: költségvetés, anyagbeszerzés, fizetések, karbantartás, fűtés

B) művészeti személyzet (= társulat): művészeti vezető (igazgató), művészeti titkár
            dramaturg („a színház esze”), rendező(k), jelmeztervező, díszlettervező

Tagozatok: a) prózai (szín)társulat: színészek - diplomás, színész 1-3 gyakorlatos, csoportos sz., statiszta
                   b) opera: magánénekesek, kórus – karvezető, zenekar – karmester
                   c) tánckar: magántáncosok, balettkar, balettmester

C) műszaki személyzet
színpadi munkások: ügyelő, súgó, világosító, hang (műszak), rendező asszisztens, díszítők, fodrász, kozmetikus (Maszkmester: színházi alkalmazott, fodrász vagy kozmetikus, bonyolultabb maszkokat készíti), öltöztető, asztalos, stb.

3. A művészi alkotómunka

Műsorterv: a színház egy időre (többnyire egy évad) megtervezett játékrendje, amely abból a célból készült, hogy a színház tárgyi-anyagi feltételeit és társulatát a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni. A műsorterv tartalmazza az éves bemutatónaptárt, valamint a műsoron szereplő színpadi művek játszási gyakoriságát.

Műsorpolitika: a színházvezetés tudatos művészi tervezése, a műsordarabok kiválasztásának és a műsorrend kialakításának, a színházra jellemző egységes szemlélet, alkotói stílusát fejezi ki.
Sok dolog befolyásolja:
-    politikai, művelődési, kulturális
-    üzleti, (máshol siker volt)
-    ízlés, divat
-    rendezői, színészi ambíciók, aktualitás belső erőviszonyok

Magyarországon szinte minden színház
Repertoárszínház: műsora nem egy-egy színpadi mű sorozatos (en suite) előadásaiból alakul ki, hanem több, különböző darab váltja egymást.

Az egyes színháztípusokon belül hangsúlyeltolódás:
- nemzeti színházak: nemzeti drámairodalom
- magánszínházak: profit (zenés)
- művészszínházak: legmodernebb színházi irányzatok

Műfajok:
•    vígjáték (klasszikus vagy mai)
•    tragédia v. klasszikus próza
•    operett
•    musical
•    opera
•    (balett)
•    (mesedarab)

Egyéb előadástípusok:
bábjáték
balett
bohózat
daljáték
dokumentumjáték
dramatikus játékok, táncok
egyfelvonásos
egyveleg
előadás
en suite előadás
esztrád
felolvasó-színpadi előadás
iskolai színjáték
kabaré
kamarajáték
népszínmű
operett
revü, revüoperett, revüszínház


Műsorfüzet: a bemutatók alkalmával kiadott nyomtatvány, amely tartalmazza az előadást létrehozó művészek nevét, ismerteti a cselekményt, a keletkezésre vonatkozó írásokat, eddigi színpadi feldolgozásait, fotókat, jelmezterveket stb.
    


Író:
Benyújtja darabját valamelyik színháznak – sokszor bizonyos színész részére ír
Jogdíj – tantiem: előadások után járó jövedelem, Beaumarchais óta    


Dramaturg (idegen nyelven, régen ’drámaíró’):
A színház irodalmi szakértője, tanácsadója.

 Feladatai:
- a játékszövegek lektorálása, véleményezése, javasol – beillik-e a műsorpolitikába?
- együttműködés a véső színpadi változat kialakításában a szerzővel = szövegkönyv
- adaptál: külföldi színpadi mű hazai viszonyokra történő átdolgozással egybekötött fordítása
- dramatizál (prózai műből)
- átdolgoz, húz, összevon, szereplők cseréje: régi, új művek
- A műsorpolitika, műsorterv kidolgozásában segít.    

Rendező:
A színházi előadás művészi megtervezője, betanítója, a színjáték egységének létrehozója.
A hivatásos színészet kezdeti időszakában nagy tapasztalatú vagy a társulatban vezető szerepet betöltő színészek látták el e funkciót, amely kezdetben a mai ügyelői feladatkörnek felelt meg.
Munkája a 19. századii színházi munkamegosztással vált önállóvá.
1870 óta nevezzük rendezőnek. Addig: játékmester.

Feladatai:
-    darabkiválasztás
-    szereposztás – megbeszéli az ig.-val – eldől a db. sorsa, vendégszereplő
-    összkoncepció
-    egyeztet a jelmez- és díszlettervezővel
-    színészvezetés – próbafolyamat

Instrukció (rendezői utasítás): (latin) a rendelkező és emlékpróbák alkalmával közli a színészekkel, ügyelővel, műszakkal. Kiterjed valamennyi színjátékelemre, a
színészi kifejezőeszközök (akció és dikció) mindegyikére.

Rendezői példány: rögzíti az instrukciókat, a rendező elképzelése a darabról – üres oldalak –  rajzok,állás, világítás, ötletek, megjegyzések, instrukciók ;egyéntől függ, hogy mennyire részletes


Ügyelő:
az előadás technikai lebonyolítását végző alkalmazott, aki a próbafolyamat kezdetétől jelen van.
Ügyelői példányában, mely próbáról próbára születik: feltünteti a játék technikai menetét, a színészek belépése, hang, fény, függöny, statiszták mozgását, végszavak.
Az ügyelői fülkéből (a színpad oldalán) a pulttól vezeti le az előadást. Összeköttetésben áll az összes közreműködővel.    

Játékmester:
a rendező munkatársa (gyakran színész), aki elsősorban a szöveg betanításával, a színészi játék részletes kidolgozásával, a csoportos szereplők betanításával foglalkozik a rendező koncepciójának és utasításainak megfelelően, a felújítópróbákat vezeti.    

Rendezőasszisztens / segédrendező/:
a rendező közvetlen munkatársa, folyamatosan dokumentálja a rendezőii példányban/ sajátjában, közvetíti a instrukciókat a személyzetnek, a próbafolyamat adminisztrátora, az előadás elindulása után betöltheti az ügyeletes rendezői feladatkört.
    

Folytatás holnap!!!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.