Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emelt szintű dráma érettségi tételek 2010.

2010.03.29

AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI TÉMAKÖREI
ÉS A FELDOLGOZÁSRA AJÁNLOTT DRÁMÁK
2010


1. Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia (Aiszkhülosz: Leláncolt
Prométheusz, Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király, Euripidész: Médeia,
Hippolütosz, Arisztophanész: Lüszisztraté, Plautus: A hetvenkedő katona,
Arisztotelész: Poétika)
2. A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte (az Akárki című moralitás és egy
szabadon választott passiójáték)
3. Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare (Shakespeare: Romeo és Júlia, Szentivánéji
álom, Hamlet)
4. A spanyol barokk dráma és színház (Lope de Vega: A kertész kutyája, Calderon: Az
élet álom)
5. A francia klasszicista dráma (Racine: Phaedra, Molière: Úrhatnám polgár, Tartuffe,
Mizantróp, Boileau: Költészettan)
6. A régi magyar dráma néhány alkotása (Bornemisza Péter: Magyar Elektra,
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné)
7. A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása (Katona József: Bánk bán,
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája)
8. A hazai színjátszás kezdetei (Kelemen László társulata, a Nemzeti Színház nagy
korszakai, a magyar színháztörténet nagy korszakai, műhelyei és alkotói)
9. A XX. századi magyar dráma néhány alkotása (Molnár Ferenc: Lilom, Örkény
István: Tóték, Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
10. A modern polgári dráma és színház kialakulás (Ibsen: A vadkacsa, Nóra,
Strindberg: Júlia kisasszony, Shaw: Pygmalion)
11. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza (Csehov: Sirály, Három nővér,
Cseresznyéskert)
12. Brecht drámái és színháza (Brecht: Kurázsi mama, Koldusopera, Szecsuáni jólélek)
13. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói (a kegyetlen
színház – Artaud –, a szegény színház – Grotowski –, Peter Brook, Arthur Miller: Az
ügynök halála, Beckett: Godot-ra várva, Mroľek: Tangó)
14. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom (a
hivatásos, az alternatív és az amatőr színház jellemző műhelyei és alkotói, a kortárs
magyar drámairodalom jelentős alkotói közül egy-kettő, pl. Spíró György, Tasnádi
István, Háy János, Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Schwajda György, Nádas Péter, Parti
Nagy Lajos)
15. A drámai műnem sajátosságai
16. A dráma / a színjáték mint kommunikáció
17. A dráma szerkezeti felépítése
18. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak
19. A színházművészet mint összművészet sajátosságai
20. Színházi szakmák
21. Színházi műfajok (a rituális játék / szertartásjáték, a tragédia, a komédia, a realista
színjáték, az abszurd és a groteszk, a bábjáték, a zenés-, a tánc- és a mozgásszínház)

 

AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEI (2010)
(MELLÉKLETEK NÉLKÜL)
1. Az alábbi drámaelemzési szempontok figyelembevételével elemezzen egy szabadon választott
ókori görög drámát!
Elemzési szempontok:
􀂃 műfaji meghatározás
􀂃 a dráma központi problémája
􀂃 szerkezeti sajátosságok
􀂃 viszonyrendszerek (az egyes szereplők kapcsolata)
􀂃 érdekütközések, ill. érdekközösségek a szereplők között
􀂃 a feszültségteremtés eszközei, a legfontosabb feszültségpontok
􀂃 dramaturgiai fordulat/ok
􀂃 a dráma lezárása
2. A mellékelt alaprajz és tanulmányai segítségével mutassa be az ókori görög színház felépítését és
működését!
3. Hasonlítsa össze az illusztrációkon látható ókori, középkori és reneszánsz színpadokat az alábbi
szempontok figyelembevételével: a játék helyszíne, játéktér és nézőtér viszonya, a játéktér
felosztása, játékalkalom, a színház társadalmi funkciója!
4. A mellékelt Arisztotelész-idézet és egy szabadon választott dráma segítségével ismertesse a
drámai műnem sajátosságait és a színházművészethez fűződő kapcsolatát!
5. Ismertesse a középkori liturgikus dráma műfajait és ezen belül – a mellékelt drámarészlet
felhasználásával – a moralitás jellegzetességeit!
6. Mutassa be a képek felhasználásával a commedia dell’ arte általános dramaturgiai jellemzőit!
Ismertesse a műfaj legjellemzőbb figuráit!
7. Egy szabadon választott Shakespeare-jelenet vagy jelenetsor elképzelt korabeli színpadi
megvalósulásának leírásával mutassa be az Erzsébet-kori színház jelrendszerét (tér, jelmez,
szcenika, játékmód)! Feleletéhez felhasználhatja a mellékelt ábrát.
8. Jellemezze a spanyol barokk drámát és színházat! Feleletében fejtse ki, hogy milyen szcenikai
eszközöket használt és hogyan működött a mellékelt képen látható barokk corralszínpad?
9. A mellékelt Molière-jelenetek felhasználásával – vagy saját olvasmányélményei alapján – mutassa
be, hogyan működik a helyzetből és a jellemből fakadó komikum!
10. Jellemezze a képek felhasználásával a magyar hivatásos színjátszás korai szakaszát! Feleletében
térjen ki Kelemen László tevékenységére is!
11. Mutassa be a képek felhasználásával a „Tragédia” (Madách Imre: Az ember tragédiája) színházi
karriertörténetének jelentős állomásait! Válaszában térjen ki arra, mi lehet a magyarázata annak,
hogy a mű színrevitelét közel másfél évszázada szinte minden korszak fontosnak tartja!
12. Bizonyítsa egy olvasott Ibsen-dráma és a belőle készült színházi előadás elemzése során, hogy a
szerző az emberi jellem, az emberi kapcsolatok értő ismerője! Feleletében érveljen a következő
állítás mellett: Ibsen meghatározó, máig tartó hatást gyakorló alakja a világ drámairodalmának!
Feleletéhez segítségül használhatja a mellékelt előadásfotókat.
13. Hogyan ábrázolja drámáiban Csehov alakjainak személyes élettörténetét, egyéni felelősségüket
sorsuk alakításában? Feleletéhez felhasználhatja az alábbi szöveget is.
14. A mellékelt idézet segítségével ismertesse Sztanyiszlavszkij színészvezetési módszerének néhány
összetevőjét!
15. Brecht egy szabadon választott művének elemzésével – a mellékelt tanulmányrészletet
felhasználva – jellemezze az epikus drámát, és fejtse ki az elidegenítő effektus fogalmát és
színpadi szerepét!
16. Tegye színpadi előadásra alkalmassá az alábbi Örkény-egypercest! Milyen beavatkozásra van
szükség a prózai szöveg átalakítása során? Mely művészeteket hívná segítségül a jelenet színpadi
megvalósításához?
17. Jellemezze a XX. századi kísérleti vagy avantgárd színházi törekvések valamelyikét! Feleletéhez
segítségül hívhatja az alábbi szövegrészeket is.
18. Mutassa be a kortárs magyar színházi élet jellegzetességeit (amatőr, alternatív és hivatásos
színházak, állandó társulatok, befogadószínházak, játszási rend stb.)!
19. Hasonlítson össze két különböző színházeszményt képviselő kortárs magyar társulatot! Az
összehasonítás során térjen ki a műfaji-formanyelvi-esztétikai hasonlóságokra, illetve
különbségekre!
20. Ismertesse egy kortárs magyar színházi alkotó (pl. színész, rendező, díszlet-jelmeztervező,
koreográfus, drámaíró) művészi portréját!

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

 Írásbeli vizsga
180 perc

 Szóbeli vizsga
20 perc

 Gyakorlati vizsga
kb. 15 perc/fő

 Feladatlap megoldása

Egy tétel kifejtése

 Két gyakorlati feladat

 60 pont

 40 pont

 50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] és szövegesen is megkapják), a harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettő-háromból egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet.

A vizsga megkezdésekor – a feladatlapok kiosztását követően – a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl.: kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl.: képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

 

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány Magyar helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

 

 Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

-          az ókor színháza és a görög dráma;

-          az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

-          Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

-          a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

-          Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

-          Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

-          Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Miklós Színpad, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Miklós Színház, 1989;

Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Füst Milán: Boldogtalanok (Rendező: Székely Gábor) Katona József Színház, 1980;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Szikora János) Nemzeti Színház, 2002.

 

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján oktatási célokra beszerezhetőek.

 

Az esszékérdéshez kapcsolódó előadások idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven tekinthetők meg.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

 - Általános színház- és drámaelméleti kérdések

 15 pont

 - Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

 20 pont

 - Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat

 25 pont

 Összesen

 60 pont

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. Az emelt szintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza. A tételek tartalmazzák  mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek. 

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani.

 

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- előadáselemzés;

- színházi műfajok;

- drámajátékos ismeretek.

A tételsor jellemzői

A tételsor a fenti témakörökből legalább 20 tételt tartalmaz.

A tétel jellemzői

A tétel lehet:

- egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése

vagy

- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Értékelés

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

 

 - A feladat megértése, a lényeg kiemelése

 5 pont

 - Az ismeretek gazdagsága

 15 pont

 - A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

 15 pont

 - Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

 5 pont

 Összesen

 40 pont

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg – az összes szóbeli tétel kifejtése után – kell megszervezni. A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb. A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó – a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében – az írásbeli vizsga alkalmával a központilag kiadott adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

Tartalmi szerkezet

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

A feladatok jellemzői

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni. A jelenet eljátszása után a csoportok a tantárgyi bizottság instrukciói alapján variációkat adnak elő.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek és/vagy monológok és/vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező – a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes – intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás – prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték – színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak – választása alapján – legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

Értékelés

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

 

Drámajátékos improvizáció:

 - A szituáció megértése

5 pont

 - Fantázia, ötletesség

10 pont

 - Karakterábrázolás

5 pont

 - Instrukciók követése

5 pont

 

25 pont

 

 

 

 

 

 

 

Egyéni színpadi produkció:

 - Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

 - Értelmezés, szerkesztés

5 pont

 - Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

5 pont

 - Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

8 pont

 - Koncentráció

2 pont

 

 25 pont

Közös színpadi produkció:

 - Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

 - Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

         10 pont

 - Koncentráció, játékfegyelem

7 pont

 

25 pont

 

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a jelölt három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 25 pontot kaphat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

juditmcsr@gmail.com

(Ditta, 2010.06.01 22:50)

Szia!

Itt, az Elemzések fejléc alatt megtaláltok néhányat!
Már elég régen itt vannak!
Csak nem nézitek!
Vasárnapra az összeset felteszem!

farkaskatty@citromail.hu

(Kati, 2010.06.01 18:12)

Tényleg megtekinthetőek a kidolgozott tételek valahol?
Mert sajnos nem mindegyikkel boldogultam a kidolgozásban ,és így szóbeli előtt két nappal is nagyszerű lenne ,ha csak át tudnám olvasni.

juditmcsr@gmail.com

(Ditta, 2010.05.05 22:34)

Az elemzések menüpontból több tétel is kibogozható már.
Ha itt nincsen, a blogomban még lehet!
Vasárnap (május 9-én) várható nagy számú tétel.

tételek

(Rita, 2010.04.25 22:09)

dejóó köszönöm!már nagyon várom
és majd itt keressem?pont itt? vagy valamelyik másik menüpont alatt lesz?

Saját oldal

(Ditta, 2010.04.21 23:34)

Szia!

Már ki is vannak dolgozva, csak a jövő héten lesz időm feltölteni!

Szép Álmokat neked!

tételek

(Rita, 2010.04.21 23:20)

Szia!
Ki lesznek dolgozva a tételek? Mert ha igen, annak nagyon nagy hasznát venném:)
Köszönöm!
Rita