Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent László király legendája - drámai konvenciók

2010.03.15

 

                                        / 11 – 12 éves korú drámacsoportnak /

 

1. óra:

 

 

 I. A téma felajánlása:

  

   A teremben, ahova majd a drámacsoportom tagjai érkeznek, középkori gregorián dallamok szólnak. A gyerekeket megérkezésük után arra kérem, hogy körben foglaljanak helyet, s mindenki kap egy általam készített rajzos krónikát a feldolgozandó öt történettel. Kb. 5 perc

 

   A drámaóra első munkaszakaszának legfontosabb részei a következők:

   - a csoport játékhoz szükséges közös tudásának a kialakítása, melynek részei:

      a, a kalendárium szövegének a közös vizsgálata / kb. 12 perc /

      b, a kalendárium rajzainak közös értelmezése / kb. 5 perc /

      c, egy középkori csatajelenet lejátszása bármilyen filmből / pl. a Mennyei királyságból; kb. 5 perc /

      d, kisebb csoportokban való beszélgetés Szent László külső és belső tulajdonságairól / Ezt már a foglalkozás elején a „Szerep a falon” című konvencióval kívánom megvalósítani. Kb. 8 perc /. A második órán majd újból használom a „Szerep a falon” konvenciót, és ismét Szt. Lászlóval kapcsolatban, de ekkor már egészen mást vizsgálok.

 

Még ugyanezen az első órán kívánom megvalósítani az emocionális megközelítést is. Az órának ezen a részén áll vagy bukik, hogy a gyerekek tudnak-e azonosulni a mondafüzérrel, s sajátjuknak érzik-e a keresztény magyarok felőli megközelítését a történetnek.

 

A megvalósítás módja:

- lassított és gyorsított mozgások

- állóképek

- rövid improvizációs gyakorlatok / Kb. 10 perc /

 

                                                                         _ . _

 

 

2. óra:

 

II. Felkészítés a szerepekre:

 

A tanár felelőssége, hogy az óra minél gördülékenyebben haladjon célja felé, s a tanár is szerepbe lép.

 

 

 

 

1. Szövegelemzés, a fókusz megtalálása:

 

    Tanári magyarázat:            

    

    Szent László (1077-1095) nevéhez fűződik a feudalizmus újbóli megszilárdulása hazánkban. Szent István halála után (1038) ugyanis 3 dolog is fenyegette a fiatal feudális államot: a, trónviszályok, b, meg-megújuló német támadások, c, pogánylázadások. Az Istvánt követő uralkodók közül egyik sem volt olyan erőskezű és jelentős, mint Szent László. Magassága és hősiessége miatt lovagkirálynak is nevezzük. Az ő szigorú törvényei tették lehetővé a magántulajdon újbóli védelmét, s ezáltal a feudalizmus megszilárdulását. Vakmerősége, félelmet nem ismerő csaták közbeni magatartása a kunok elleni csatákban rengeteg monda alapját képzi. Ugyanakkor hódító hadjáratokat is folytatott, ö szerezte meg a magyar korona számára Horvátországot. A jelenlegi szövegünk mondafüzérekből áll. A monda egy-egy nép eredetéhez, híres történelmi vagy földrajzi helyhez, híres történelmi személyhez kötődő csodás történet, melynek valóságmagja van.

 

CSELEKMÉNY: A mondafüzér cselekménye valószínűleg egy római katolikus kalendáriumból való, hiszen a történet alatt ott található, hogy mikor van László „névnapja”. A történet nyelvezete igen nehezen érthető. Talán azért, mert - véleményem szerint -  Kálti Márk Képes krónikájából való.

A mondafüzér teljes egészére jellemző, hogy megjelennek benne a PRÓBÁK, amelyek nemcsak népmesei, de mondai elemek is. A teljes szöveg 5 önállóan is értelmes egységre tagolható: / Tanári narráció kb. 4 perc /

 

Spontán beszélgetés a szövegről „A szakértő köntösében” és a „ Gondolatkövetés” konvencióinak bevonásával / 

 

a, a kerlési csata: az ősi magyar harcmodor emlékeit őrzi; egy magyar lány kunok általi elrablása a történet magva. Szent László a lány figyelmét az ősi magyar harcmodor alkalmazására hívja fel, s így furfanggal és hősiességgel, valamint a tradíciók ápolása segítségével győzi le az ellenséget.

 

b, ivóvízfakasztás a kősziklából: ebben a részben ó-és újszövetségi párhuzamok figyelhetőek meg (Mózes, Illés; a kánai menyegző és a kenyérszaporítás-Jézus).

 

c, Kapolcs kun vezér cselének legyőzése: a kun vezér által elszórt arany és ezüst Szt. László imádságának hatására arannyá és ezüstté változott.

 

d, a Tordai-hasadék (Erdély): Szt. Lászlót üldözik a kunok, s már majdnem utolérik, mikor imádságának hatására a szikla kettényílik előtte (Ószövetség: Mózes- Vörös-tenger kettényitása, Újszövetség: Jézus: „Az imádság hegyeket képes elmozdítani.”).

 

e, gyógyszer – Szent László füve (megtalálása): a bűnös népet (a magyarokat) földindulások és döghalál sújtja, de Szt. László nyílvesszője által megtalálta ezt a gyógynövényt.

 

 

1.       

FÓKUSZ (TANULSÁG): a keresztény értékrend közvetítése az imádság, a szerénység, az alázatosság, s akár az aszketizmus útján. Az ember önmagában kevés a csatákhoz, Isten azonban győzelemre segítheti. A mondafüzér szerzője azt sugallja, hogy Isten segítségével lehetséges csak a keresztény magyar állam megszilárdítása.

 

JELENTÉS – ÉRTELMEZÉS: Ha egy országnak tettre kész, keresztény uralkodója van, az Isten is az országgal együtt rezdül, s így az ország bármely külső vagy belső ellenségnek képes ellenállni Isten segedelmével. így hiába tör hódító sereg, betegség vagy természeti csapás az országra, az megmenekül és gazdagabb lesz, mint bármikor.   

 

FÓKUSZ: ISTENHIT IGAZ CSELEKEDETEK ÁLTAL

 

CSELEKMÉNYELEMEK KIBONTÁSA, SZIMBÓLUMOK:

 

-          szép magyar lány: termékenység, fajfenntartás

-          ivóvíz: a négy őselem egyike, létszükséglet

-          arany és ezüst (a mondában régies szóhasználattal többször előfordul a marha szó = kincs): aszketizmusra szólít fel, a kapzsiság ne legyen a magyarság éltetője

-          kettényíló kőszikla: biblikus utalás Mózesre és a Vörös-tengerre = a keresztény hit ereje, de csak a jó cselekedetekhez

 

A történet általam interpretált kibontásától a befogadást, az azonosulást és magának az alkotói folyamatnak az elindítását várom.

 

2. Előkészítés: Cél: adekvát gyakorlatok tervezése, azon szerepek és szemléletmódok kialakítása, amelyet a gyerekek képviselnek majd; a helyzet megteremtése, amelybe belekerülnek majd; a tanár számára azon feladat megtalálása, amely útjára indítja a drámajátékot

 

a, Kontextusépítés: a drámatanár magával hoz egy kora középkori térképet, amelyen a Magyar Királyság és a szomszédos Kumánia is szerepel.

    A foglalkozás megbeszéléssel kezdődik, amelyen a csoport tagjai tisztázzák, milyen körülmények uralkodhattak Szt. László idején; hogyan nézhettek ki a magyar és a kun katonák. A helyzet egyszerű, mert ekkor már a magyarok nehéz-, míg a kunok még mindig könnyűlovasok voltak. Tisztázni kell azt is, melyik sereg milyen fegyverekkel rendelkezett.

 

b, Peremfeltételek megadása: a játékbeli problémát (döntési helyzeteket, jó megoldások nélkül) zárt modell-helyzetben kívánom tálalni. Így a későbbiekben a gyerekek nem tudnak kibújni döntési felelősségük alól.

 

c, A szerepek kidolgozása, feltétele: az előbb megismert mondafüzérek történeteit játsszuk. Mindenki tudja, hogy a középkori igazságszolgáltatáshoz egyaránt hozzátartozott a tüzes vas- és a vízpróba. Most Szent László és Kapolcs vezéreket egy-egy próbával fogjuk kiválasztani közületek. Senkit nem sebzünk meg, és minden szerep egyaránt fontos (ennek az információnak a gyerekek biztonságérzete miatt kell elhangoznia). A terem egyik végéből indultok egyesével, a másik végébe kell úgy elérkezni, hogy mindenki összeszorított és befele fordított kezébe egyaránt egy-egy deciliter vizet teszek. Álljatok egy vonalba, s ha mindenki megkapta a vizet, akkor induljatok a „Rajt!” szóra. Az győz, aki a legtöbb vizet tartja a markában a célnál is. Ö lesz Szt. László, míg a második helyezett Kapolcs vezér, a harmadik pedig a kunok által elrabolt leány. Most pedig a tüzes vas próba következik. Mindenki nyújtsa ide egyenként a két- két kezét! Ezeket most gézzel lazán összetekerem, de nem kötözöm össze. Az első hat gyerek, aki kiszabadítja kezeit a magyarokhoz, míg a második hat a kunokhoz fog tartozni / A játékot a saját csoportomra terveztem, ahova 14gyerek jár! /.

 

3. Szövegfeldolgozás:

 

Ezt a feladatot különböző konvenciók segítségével kívánom megvalósítani:

 

-          Hangaláfestés: csatazaj először halkan, majd egyre hangosabban, ahogyan a magyarok is harcolhattak a kunokkal; majd Kapolcs vezér hangját halljuk, ahogyan azt a tervét szövögeti, hogyan fogja megállítani a magyarokat az arannyal és ezüsttel / Ezalatt a csoport tagjai némajátékkal bemutatják, hogyan élhettek ezalatt a magyarok: szántottak, vetettek, templomba jártak stb., s nem gondoltak a bajra. /.

 

-          Szerep a falon: Szent László képét rajzolom fel életnagyságban egy csomagolópapírra.     A munka indításaként a csoport „fotóalbumszerűen” megidézi  nagy királyunk életét,    majd szakértői köntösbe is bújnak /barátként, haditanácsadóként, történetíróként stb./, és a figura belsejébe írják azokat a tanácsaikat, amelyeket a királynak adnának a kunokkal vívott csata idejére.

 

-          Jelmezöltés: tanárként előre  elkészítem a könnyűlovas / krepp-papírból / és a nehézfegyverzetű katonák / dekorációs kartonból / ruházatának egy-egy jellemző darabját / mellényt és pajzsot /. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy melyiket könnyebb felvenni, s melyik sérül meg hamarabb.

 

-          Közös rajzolás: Pl. a kunok és a magyarok egy csatajelenetének megörökítése. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kunok jelenlegi szándéka milyen mértékben függ össze a múltjukkal.

 

-          Játékok: Cél: az önbizalom, a szabálytudat megteremtése. A munka nagy részben irányított, s fontos, hogy a mindennapi élet olyan aspektusai jelenjenek meg, mint az akadályozás, rejtőzködés, csalás. Pl. a magyar csapatok kiképzése a kunokkal szembeni csatákra: „Jön Szt. László király!” – vigyázzba kell állni, „Kard” – a kardot az ellenségre kell szegezni, „Ásás” – sietősen ásni kell, „Nyílvesszők” – gyorsan hasra kell feküdni. Ez a játék rávilágít a készenlét és a gyors reakciók szükségességére, s a harc és a játék rokon vonásaira is.

 

-          Állókép: Pl. a szökevények téma. Miért menekültek el pl. a kerlési csata helyszínéről a magyarok, s miért csak Szt. László király üldözte azt a kun vitézt, aki elrabolt egy magyar lányt? Kisebb csoportokba rendeződve azt vizsgálják, természetesen képeket összeállítva, hogy néz ki a tehetetlen magyar sereg, hogyan aggódnak a szülők lányuk miatt, hogyan imádkoznak egyesek királyukért stb. .

 

-          A teljes csoportot megmozgató szerepjáték: Pl. Szt. László füvének megtaláláskor / a tanár a király szerepébe lép / két szerep eljátszása: az egyik csoport méregnek hiszi a növényt, s arra biztatja a népet, ne higgyen a királynak; míg a másik azért lép színre, hogy bebizonyítsa, gyógyhatású ereje van a növénynek.

 

4.

 

 

-Véletlenül meghallott beszélgetés: a kunok kémeket küldenek a magyarokhoz, hogy  megtudják, nagyok-e a veszteségeik, s bíznak-e még Istenükben és királyukban. A kunok kihallgatják a magyarokat, majd visszatérve Kapolcs vezérhez, jelentik, hogy a magyarok sokkal jobban hisznek Istenükben és királyukban, mint a csata előtt.

 

-„Szorító körülmény”: A kunok még nem törtek be az országba, de kémek útján a magyarok már értesültek jöttükről. A csoport tagjai elbújnak a képzeletbeli ellenség elől.

 

- Szerepcsere: Cél: a mimikri létrehozása, felkészülés az erőpróbákat jelentő helyzetekre.

 

- Szertartás: Keresztény eskütétel eljátszása országunk védelme érdekében.

 

 -Tanúskodás: A kerlési csatáról, Kapolcs vezér cselének kivédéséről, a Tordai-hasadék történetéről, az ivóvízfakasztásról és a gyógyhatású fű megtalálásáról szóló megemlékezés számos generációval később, ahol minden család legfiatalabb sarja újra elmondja az eseményeket úgy, hogy az „El ne feledjétek a hiteteket!” világosan kibontakozzon a történetből.

 

4. Fókusz + saját élmény = önkifejezés:

 

    Lehetőségek:

 

-          Hogyan történt? : Egy mai történelmi folyóiratban, pl. a Históriában megjelent egy cikk arról, hogy nem Szent László király érdeme volt a kunok kiűzése az országból, hanem csakis az erős hitű magyaroké. Oknyomozást kell végezni a dráma eszközeivel. A csoport tagjai újra és újra eljátsszák az eseményeket, mégpedig pontosan úgy, ahogyan az a Históriában megjelent. A csoportnak minden egyes szereplő nézőpontját figyelembe kell venni. Nagyon figyelni kell minden egyes részletre, mert később ez fontos lehet a figurák értelmezésében. Így a részlehajlások és előítéletek kizárhatóak, s a csoport tanulhat az esetből.

 

   - Belső hangok:

 

 a, A csoport egy kanyargós utat alkot, amely elzárja Szent László király  útját a magyaroktól, de őt mindenütt aranyak és ezüstök veszik körül. A csoport tagjai     megjelenítik a király lelkében lezajló küzdelmet, hiszen az zsoldosokat is fogadhatna a   kincsen.

 

b, Ue., csak a csoport kígyószerű láncot alkotva fekszik a földön, mert betegek. Szent László belső monológban csodát kér Krisztustól, s önmagát, mint áldozatot fel is ajánlja Istennek.

 

c, Ue., csak a Tordai- hasadékot jeleníti meg a csoport egy nagy embertömböt alkotva. Isten hangját halljuk, aki örömmel szól a keresztény uralkodóhoz, amiért hitét megtartotta.

 

- Beállok a seregbe: / páros munka / : Az óra ezen szakaszán már bizonyára minden gyereknek a magyarok lesznek szimpatikusak, de ezt most megkívánom erősíteni.

 

 

 

 

 

 

 

5. Zárás: Nagycsoportos jelenet: A pápához is eljutott a bátor magyarok híre. Őszentsége meg kívánja áldani és felesketni a keresztre a magyarokat.

Megjelenik a pápa / tanár szerepben / és felesketi a harcba indulókat. / Fényeket, paravánokat, keresztes lobogókat használok, az eskü szövegét már otthon megfogalmazom: /

„Urbi et Orbi! 

Mi, a kereszténység legfőbb hatalma, Szent Péter követője, Isten nevében megáldjuk a tőlünk koronát és Szűz Mária országát örökül kapó László királyt és a pogányok ellen harcba szálló katonáit!

Esküdjetek!

Fegyverünk nem nyughatik, mert igaz ügyünk. Amit folytatunk, szent harc a Magyar Korona országáért és Rómáért, a keresztény igazakért. Ha kell, utolsó csepp vérünket ontjuk! Isten engem úgy segéljen!

Minden katona térdel, még a leendő kun harcosok is, csak ők az eskü szövege alatt nem szólalnak meg, és kezüket hosszan előre nyújtva, fejüket lehajtva elmélkednek. Így szerepben is vannak, meg érződik az is, hogy az ellenséget fogják szimbolizálni.

                                                                                        / Kb. 7 perc/

 

MEGJEGYZÉS: Ez a téma olyan összetett, s eleve öt történetet dolgoz fel, hogy három órában lehetetlen megoldani. Úgy vélem, ha a konvenciókat megfelelő módon alkalmazom, nem lesznek egysíkúak a drámaórák, s a játék öröme egyben világképformáló és történelmi tárgyi tudást játékosan adni tudó boldogságos perceket eredményez majd.

 

 

                                                                             Készítette:

 

                                                                 M. Fehérvári Judit

                                                                         2008.

                                                                           

                                                                  

 

 

 

 

 

  

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.