Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tanári önértékelési lap drámajáték órákhoz

2010.03.18

 

 

Önértékelési lap drámajáték órákhoz                                              

 

 

 1. Soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy a drámajáték foglalkozás / szándékosan használom ezt a szót az óra helyett /- Gabnai Katalin szavaival - „az emberépítést célozza, feladata a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. Így a dramatikus alkotójáték tulajdonképpen pontosan megfogalmazható szocializáló tevékenység.” / Gabnai Katalin: Drámajátékok – Bevezetés a drámapedagógiába, Helikon Kiadó, Budapest 2001/. Ebből következően a drámaóra értékelésekor „az élmény és a tapasztalat minősége a fontos.” / Drámapedagógiai olvasókönyv, szerkesztette: Kaposi László, színházi füzetek / VII. – Cecily O’Neill – Alan Lambert: Drámatanítás, Magyar drámapedagógiai Társaság, Budapest 1995 /. Az előbb elmondottak miatt a drámaórák értékelése egészen más megközelítési módokat kíván, mint az iskolai hagyományos tanóráké.

 

 

 

2.   Az önértékelés szempontjai:

 

 

a, Mennyire teljesültek a tanmenetemben megfogalmazott, s téma címszó alatt kitűzött célok, feladatok?

                                                                                                                                 

b, Azonnal elkezdhetőek-e a csoportos bemelegítő-, lazító-és relaxációs gyakorlatok vagy szükséges az átvezetés a drámaórára? Mindenképp az lenne az üdvös, ha a gyerekek összeszokott munkája, s a tanár improvizatív eszköztára és módszertani kultúrája az első verziót preferálná.

                                                                                                                     

c, Gesztusnyelven értik-e egymást a gyerekek, vagy mindenképpen szükséges a verbális kommunikáció minden szituációs gyakorlatnál.

                                                                      

d, Mennyire önállóak a gyerekek egyes helyzetekben / képesek-e önállóan is szerepbe lépni, s az adott gyakorlat során fegyelmezetten és mégis átlényegülve megmaradni abban, ha a szituáció úgy kívánja, vagy váltani, amennyiben teljesítették a szerep nyújtotta kihívásokat / , s mennyire képesek fejlődni ?

                                                                                                

e, Elég változatosak-e a foglalkozás során alkalmazott munkaformák /pl. a játékok módszertanilag elég sokrétűek-e, s az alkalmazott gyakorlati tevékenység mennyire színes /?

 

f, Megvalósul-e a drámajáték óra fejlesztő célja ?

 

g, Mennyire alkalmas a foglalkozás a képességek szerinti differenciálásra ?

 

h, Elegendő emocionális töltéssel hagyják-e el a tanulók a játszóhelyet, azaz a művészeti termet ?

 

i, Sikerül-e bevinni az órára a társművészetek nyelvét ?

 

j, Örömóra-e a foglalkozás a csoport minden egyes tagjának?

 

k, A drámajáték óra minden lehetséges fázisában jelenjen meg a tanári és tanulói értékelés egyaránt.

 

l, Tanárként képes legyek felmérni, mi az a többlettapasztalat, amellyel tanulóim elhagyják a termet, s a későbbiekben tudjak is ezekre a momentumokra építeni.

 

m, Pedagógusi hozzáállásomat a feltétlen elfogadás, az empátia és a gyermeki lélek méltóságának tisztelete határozza meg !

 

o, Amennyiben a tanulókkal szemben támasztott követelményeim túlságosan nehéznek bizonyulnak, képesnek kell lennem akár az egész foglalkozás menetét megváltoztatni, és új haladási irányokat kitűzni. Ehhez azonban fokozatosan és állandóan képeznem kell magam, hogy minél kreatívabb legyek én is és minél több munkaformát, játékot ismerjek.

 

p, Ha a drámajáték óra témája megkívánja, merjek és tudjak fókuszálni.

 

r, Tudjam pozitív módon levezetni a csoportban felgyűlő feszültségeket!

 

s, Ha szükséges, szerepbe tudjak  lépni a megfelelő időben és helyen.

 

t, Elég magasak voltak-e a drámaóra követelményei, s megalapozták-e a továbbhaladást, avagy nem állítottam-e túl magas /szociális és drámai téren teljesíthetetlen / kívánalmakat a gyermekek elé.

 

u, Milyen volt a fegyelem? Korlátozni tudták-e a drámajátékok a mozgásukban aktívabb gyerekeket magával a játék örömével és felszabadító emocionális hatásukkal?

 

v, Mennyire adott teret a foglalkozás a spontán kreativitásnak, születtek-e katartikus pillanatok, amelyek feledhetetlenül beivódnak a gyerekek és a drámatanár későbbi önképébe is.

 

z, Az adott foglalkozás mennyire kapcsolódott hosszú távú céljaimhoz, megalapozta-e a következő drámaórák témáinak elsajátítását; s milyen fontos nevelőerővel bírt.

 

zs, Hány érzékszervre hatott az óra? Képes volt-e fejleszteni a figyelmet, a verbális – és vizuális emlékezetet, a szeriális gondolkodást?

 

                                                                

M. Fehérvári Judit

2008.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.