Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Reményik Sándor: Petőfihez

2011.03.14

Az ország elvétetett tőlünk, 
Elvétetett a hatalom,
És a dicsőség is elvétetett, 
Felbontatott és eltöröltetett 
Közöttünk minden földi kötelék. 
Térdig porban és övig hamuban
Mi mégis a te nemzeted maradtunk: 
Petőfi nemzete!
Mert megmaradtál Te!
És Benned megmaradt az ország, 
És megmaradt a hatalom,
S a dicsőség is, a mi dicsőségünk, 
Most és mindörökké. 
 
Az ország megmaradt, 
Ó nem a földi ország,
A szemfedős, a könnyel áztatott. 
Nem az, nem az!
A mi világtól elfordult szemünk 
Immár a földi ország égi mását 
Tebenned keresi.
Honfoglalónk Te vagy.
Ha őseink csak földet hagytak ránk: 
Te reánk hagytál egy darab eget
Egy örökrészt a porló rög felett.
Kisajátíthatatlan birtokot. 
Az álmaiddal benépesítettél 
Egy új hazát,
Szabadság és szerelem gyarmatát: 
Egy magyar csillagot. 
 
És megmaradt a hatalom. 
Nem a kard élén csillanó erő, 
A kard, az eltörött,
Nem az ágyúk torkából ásító,
Az ágyúk hangos torka néma lőn, 
Nem tűzben, vérben edzett vértezet, 
Nem az, nem az,
Elvette tőlünk azt a végezet.
De mi most Reád szegezzük szemünk, 
A páncélunk Te vagy.
Te vagy tűzálló, kemény fedezékünk. 
Lelked örvénylő mélységeiben 
Adatott nekünk örök menedék. 
 
És nekünk ez elég. 
A vezérünk Te vagy.
Mint verseid, a „rongyos katonák”, 
Akiknek éhség, s igazság a bére: 
Álljuk seregparádéd sorfalát. 
 
És megmaradt a dicsőség is. 
Ó nem az oktalan kevélykedés, 
Világ színe előtt hetvenkedő! 
Nem a cifrálkodó magyarkodás. 
Ez más, ez más!
Nagyon nagyot zuhantunk.
De megmaradt a büszke öntudat, 
A Te öntudatod,
A mi öntudatunk:
Ha balsorsverten, ha koldusszegényen: 
Vagyunk, vagyunk!
És akarunk még lenni!... 
 
Az ország elvétetett tőlünk, 
Elvétetett a hatalom,
És a dicsőség is elvétetett, 
Felbontatott és eltöröltetett 
Közöttünk minden földi kötelék. 
Térdig porban és övig hamuban,
Mi mégis a Te nemzeted maradtunk: 
Petőfi nemzete!
Mert megmaradtál Te!
És benned megmaradt az ország, 
És megmaradt a hatalom,
S a dicsőség is, a mi dicsőségünk, 
Most – és mindörökké! 
 
1922 október
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.