Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 6. Debreceni Honvédhadtest történetéből

Bánfalvi Gergely történész kutatásaiból kiegészítve saját gondolataimmal

 

 

Magyarország második világháborús szereplése részben politikai döntéshozó folyamatok eredménye, részben kényszerpályák meghatározta történések sorozata volt.
Az első világháborút lezáró Versailles-washingtoni békerendszer, s a hazánk további sorsát formáló trianoni békeszerződés ugyanis nemcsak Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai térség helyét is meghatározta a világ-és Európa politikai felépítményében.
Gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István reálpolitikusi szemlélettel pontosan tudták azt, hogy hazánk nem tudja jogos sérelmeit sem érvényesíteni egyedül, szövetségesek nélkül.
Arra is rá kellett döbbenniük, hogy a revízió gondolatának folyamatában csakis Németország lehet meghatározó tényező.
Az azonban nem volt teljesen egyértelmű a magyar politikai közgondolkodás előtt sem, hogy Németország politikája vajon meddig irányul az általános revízióra, s melyik az a pont, amelyiktől már a kontinentális egyeduralom a cél.
Valószínűleg Teleki Pál 1941-es öngyilkosságának mélyebb gyökerei is addig a felismerésig nyúlnak, hogy a nácizmusnak drasztikusan alárendelődik minden olyan katonai vagy politikai törekvés, amely nem szolgálja Hitler érdekeit.
Magyarország eleve kis nemzetté, s kis országgá vált a trianoni béke után kis haderővel, s inkább a békés revízió, s a fegyveres semlegesség politikáját vallva.
Ennek a viselkedésnek, ha paradox módon is, de mégis sikeres dolgai voltak az első és második bécsi döntések területi revíziói is, amelyek 1941-re teljességgel ki is merültek.
A magyar kormánynak még volt ereje ahhoz is, hogy elutasítsa a német csapatszállításokat az ország területén keresztül, s amikor a korlátozott háború európaivá szélesedett, akkor sem érintette országunkat semmiféle negatív diszkrimináció.
A világháborúvá eszkalálódott konfliktusból azonban Magyarország már nem volt képes kimaradni.
Magyarország 1941-től 1944 tavaszáig, a német megszállásig a béke szigete maradt még annak ellenére is, hogy a II. magyar hadsereg doni pusztulása, s a magyar megszálló erők kiküldése Ukrajnába és Fehéroroszországba már ide is elhozta a háború jeges leheletét
A háború 1944 tavaszától a levegőből már a magyar földet is sújtotta.
Az arcvonal a román átállás után omlott össze, s a hadműveletek 1944 augusztusának végén hazánk területére tevődtek át.
Magyarország 1944. március 19-én elveszítette függetlenségét.
A Renner-féle Európa-tervezet szerint a közös német-magyar államok területéről magyarok százezreit telepíthették volna keletre, hogy földművesként szolgálják az „Élettér” érdekeit, helyükre pedig német telepesek érkeztek volna.
Dolgozatomban megpróbálom bemutatni a harci eseményeket, s a „Debreceni
Honvédség” azon helytállását is, amely esküjük szellemében védte Magyarország érdekeit, s felismerték azt is, hogy a háború utáni Európában csak úgy találhatjuk meg helyünket, ha szembefordulunk Hitlerrel.
Alig akad a földön olyan ember, s olyan történész, aki a második világháború eseményeit tökéletesen elfogulatlanul képes szemlélni. Magát a témát csak akkor lehetne valóban tárgyilagosan kezelni, ha a levéltárak valóban nyitva állnának a háború minden egyes szegmentumával kapcsolatban.
Az Országos Levéltárban ugyan hadtörténészektől hallottam azt a sehol sem leírt információt, hogy ma az USA-ban és Oroszországban is annyi általunk hozzá nem férhető írásos dokumentumot őriznek Magyarországról, s magáról a II. világháborúról is, hogy azok fényében bizonyos események nagy valószínűséggel teljesen más megközelítést kaphatnának.
Az, hogy mennyi igazságtartalommal bír ez a hivatalos helyről meg nem erősített hír, előttem sem egyértelmű, de igyekeztem munkámba egy olyan Rommel idézetet is beleszőni, amely segíthet elképzelni ezt a tényt is!
Ezért dolgozatom kezdetén bátran kijelentem, hogy én sem találtam annyi objektív anyagot, amelynek fényében egységes, megbízható következtetésekkel gyarapíthatnám a téma után érdeklődőket, s ezért csupán szintézisbe próbálom foglalni mindazt, amiről tudomást szereztem.
Az is mindenképpen szükséges lenne, hogy mindkét oldal, illetve a háborúban résztvevő valamennyi ország véleményét egyidejűleg, s párhuzamosan tudjuk egy adott eseményre vetíteni.
Ez még Debrecen esetében sincs így.
Valójában nem tudjuk az itt elesett katonák pontos számát meghatározni.
Van ugyan katonai emlékművünk, de a valós adatokat nem ismerjük.
A szovjet történetírás nagy valószínűséggel elferdítette ezeket a tényeket, s a vesztes német félnek pedig nem állt módjában helyesbíteni azokat egészen napjainkig.
Mindenesetre igen érdekes, hogy a debreceni 6. hadosztályra keresve, a neten ma is szélsőjobboldali honlapok tartalmára bukkanok.
Valójában a hadtörténetet, s a politikai eseményeket egymástól szigorúan elválasztani nem lehet, de én megpróbálok ebben a munkámban csak annyi politikai vonatkozást megadni, amennyi a háború katonai menetének megértése szempontjából feltétlenül szükséges.
Annál is inkább, mert ma már bizonyosan tudjuk, hogy azok a német vezetők is, akik valóban meggyőződéses náciként harcoltak a frontokon, egészen másképpen vélekedtek a háború végén, mint azt megelőzően.
Hadd álljon most itt”Sine ira et studio.” Erwin Rommel vélekedése :
„A második világháború, melynek során Hitler hatalmának előbb csúcspontjára, majd végére jutott, olyan világméretű dráma volt, melyben emberek millióinak boldogsága, egészsége és élete veszett oda. Csak reménykedhetünk, hogy ez volt az utolsó komoly háború, mivel egy hasonló nagyságrendű fegyveres konfliktus – a haditechnika mai fejlettségi fokát tekintetbe véve – az egész emberiség létét fenyegetné.”
Természetesen a teljes munkát nem bocsátom rendelkezésre, miután talán könyv születik belőle, de néhány dolgot még igen.
A Debreceni 6. Honvédhadosztály tisztjeinek életrajza
Dr. Homonnay Hugó
Hadtörténeti Levéltár iktatószám: 330/2634

1915. január 4-én született Budapesten. Kőszegen, Pécsen és Budapesten járt iskolába, Pécsen kitüntetéssel érettségizett. A Ludovika Akadémián a tüzérségnél avatták fel, mint hadnagyot. Hadiiskolába vezényelték és az iskola keretében került 1942-ben a Don menti harctérre, ahol 2 hónapig ütegparancsnok volt.
Az ott látottak fordították meg az életét. Hazatérve kapcsolatokat keresett a baloldali erőkkel. A németek bevonulásakor az iskolát feloszlatták és Kolozsvárra került a 9. hadtestparancsnoksághoz, mint hadműveleti nyilvántartó. Kiszabadította dr. Weisz Bélát, akit zsidó származása miatt fogságba ejtettek, és aki a lakásadója volt. Ezen akciója miatt összetűzésbe került a jobb oldali erőkkel.
1945 tavaszán ment Debrecenbe, hogy csatlakozhassák az új hadsereghez. A 6. hadosztály megaalakítása után Tolbuchán hadseregcsoporthoz kapott beosztást és az egységével a Burgenlandban vonult fel. A háború után a Balaton északi részén vasút- biztosítást végzett.
Ezután kinevezték a Daróczi úton magalakult Világnézeti Átképző Tanfolyam parancsnokának. Több nyelvet beszélt, melyeket a külföldi irodalmi könyvek olvasásakor és fordításakor tudott hasznosítani.

Hegyi László
Hadtörténeti Levéltár iktatószám: 45131 Nyt. Sz. 478/35

1910. december 2-án született Geszthelyen. 1931-ben Nyíregyházán tanítói oklevelet szerzett. 1933 októberétől 1943 őszéig állami tanítói beosztásban teljesített szolgálatot. Sorállományba tartozó katonai szolgálatot teljesített a határőrségnél Sárospatakon (1932. október 1-jétől 1933. szeptember 30-áig) ahol, mint tisztiskolát és tartalékos tiszti tanfolyamot végzett egyén, nagyszerűen teljesítette a feladatát. Mint őrmester szerelt le. 1936-ban 1 hónapos alosztályi tiszti tanfolyam után 1937-ben zászlós, 1940-ben tartalékos hadnagy lett. Így került 1945-ben a Demokratikus Hadseregbe.
Tartalékos állományai:
1938 határőrségnél - 10 hónap
1939 Nyíregyházán- 3 hónap
1940 Nyíregyházán majd Erdélyben 5 hónap
1942 Munkács 1,5 hónap
1943. október 27-től kisegítő munkásszázadnak volt a parancsnoka.
A munkásszázad irányítását Ukrajna területén vette át, majd az állandó visszavonulások után Budapestre érkezik. 1945. január 16-án szovjetek fogságba ejtik Budapesten.
Fogsága alatt a 6. hadosztályhoz jelentkezik a németek elleni harcra.
A 18. gyalogezred zászlóalj parancsnoka, majd az ezred nevelőtisztje volt. A határőrség újjászervezésénél 1946. március 20-tól a miskolci 1. határőr zászlóalj parancsnoka, majd 1948. március 20-tól a határőr parancsnokság politikai osztályvezetője.
1948 júniusáig különleges tanfolyamra és onnan a Moszkvai Frunze Katonai Akadémiára került. 1951-ben kitüntetéssel végzett. 1951. december 1-jétől a volt Debreceni Hadtest megszervezésére kapott megbízást ahol, mint hadseregparancsnok 1953. október 22-ig teljesített szolgálatot. 1956. szeptember 10-ig a vezérkari főnök általános helyettese. Szeptember 10-től a HM kiképzés csoportfőnöke volt.
Jónás József
Hadtörténeti Levéltár iktatószám: 45052, n-128; Ny tsz:175

1900-ban született Kocsáron. 1920-tól 1946-ig teljesített hivatásos katonai szolgálatot. A régi hadseregben a Ludovika Akadémián végzett, csapatparancsnoki beosztásokat látott el. Utolsó beosztása 2 PK volt alezredesi rendfokozattal. A Horthy féle hadseregben több elismerésben és kitüntetésben részesült. Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.
1945 januárjában szovjet fogságba esett és 1945 márciusában jelentkezett katonai szolgálatra. 1946 októberéig a debreceni 16. honvéd gyalogezred parancsnoka volt. 1946 őszén, mint nélkülözőt elbocsátották. 1950-ben általános nyugdíj megvonások során nyugdíját megvonták. Utána Sárospatakon fizikai, majd adminisztrációs munkakörben dolgozott.
1956-os ellenforradalom alatt Sárospatakon parancsnoka volt egy 168 fős nemzetőrségnek. A nemzetőrség volt csendőrökből, horthysta tisztekből és egyéb deklarált elemekből tevődött össze. Forradalmi tevékenysége miatt 1958. december 4-én honvéddé fokozták le.

Monspart Gábor
Hadtörténeti Levéltár iktatószám: 67052, e2ds 264/91pcs

1906. április 13-án született Zalaegerszegen. Gimnáziumi érettségivel jelentkezett a Ludovika Akadémiára, amelyet 1928. augusztus 20-án el is végzett. Lovagló és Hajtótanárképző Iskolát is végzett az Örkényi táborban 1932. augusztus 10 és 1934. augusztus 10 között.
Gyorsdandár kötelékében előnyomulást vezetett Kőrösmenőtől Permowliven át Dnyepropetrowskyg, majd a Pripjáty környéki mocsarakban 1944. július 1-től 1944. október 1-ig. Később a Boronovici - Varsó körüli harcokban találjuk. 1944. október 18-án a Duna-Tisza közötti harcokban vett részt. A 3. huszár ezred 1. osztályának nehézfegyver század parancsnoka volt őrnagyi rendfokozattal. A háborús események befejezését követően 1946 szeptemberéig az újjáalakult Demokratikus Honvédhadseregben szolgált. 1946. szeptember 6-án alezredesi rendfokozattal szolgálaton kívüli viszonyba került.

Somogyi Imre
Hadtörténeti Levéltár iktatószám: 39185; 2984 V. 123

1906. május 4-én született Hajdúszoboszlón. Hivatásos századosként 1943. február 2-án került szovjet hadifogságba.
1943. októbertől 1944 márciusáig elvégezte a Krosznogoszki Antifasiszta Iskola 2. kurzusát. 1944 szeptemberéig az 1. és 4. Ukrán Front parancsnokság törzsében, mint politikai munkás tevékenykedett.
Feladata volt magyar egységek felé antifasiszta propaganda terjesztése. 1944 decemberétől 1945 februárjáig Oprisovcéban állomásozó mintegy 150 partizán parancsnoka lett, harcászati és alaki ki-illetve továbbképzés feladatával bízták meg. 1945. február 20-tól Debrecenben a volt partizánegységekből alakult 700 fős karhatalom parancsnoka volt.
1945 áprilisától a 6. honvéd hadosztálynál majd a HM állományában teljesített katonai szolgálatot különböző beosztásokban. 1946-ban a Budapestért vívott ütközet miatt szovjet kitüntetésben részesült. 1947 végére vezérőrnaggyá léptették elő. 1948-ban a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta meg. 1950. augusztus 16-án halálra ítélték, de kegyelemben részesült. 1954 szeptemberében fegyveres összeesküvés vádja alól felmentették. Zsidó munkaszolgálatosok tettleges bántalmazása miatt 5 évre elítélték, de egyben letöltöttnek is vették.
Az Antifasiszta Iskola és a Vörös Hadsereg kötelékében eltöltött idő meggyőződéses kommunistává tette, ezért hazatérése után azonnal jelentkezett a pártba. Pártkönyvet 1945. március 15-én kapta kézhez. 1950. március 29-től 1954. október 29-ig előzetes fogva - tartásban volt.

Székely László
Hadtörténeti Levéltár iktatószám: 80488, 5334 tv 84

1901. november 25-én született Cinkotán, Pest megyében. 1920. október 1-től 1924. augusztus 20-ig tanult a Ludovika Akadémián, és kiváló eredménnyel végzett.
A Honvéd Sportoló Tanfolyamot 2 évig, 1927. október 1-től 1929. július-áig végezte. A Honvéd Hadiakadémia 3 éves tanfolyamát, 1929. október 1-től 1932 júniusáig folytatta és kiváló eredménnyel végezte el. A törzstiszti vizsgát 1941 májusában tette le szintén kimagasló eredménnyel. Tényleges katonai szolgálatot teljesített 1924. augusztus 1-től 1947. október 1-ig.
Az 1. honvéd gyalog ezredhez került beosztásra. 1941-ig különböző csoportbeosztásokban teljesített szolgálatot, közben elvégezte a Honvéd Akadémia 3 éves tagozatát.
1942. április 12-től szeptember 9-ig a keleti fronton teljesített szolgálatot. 1942 és 1944 között HM osztályvezető, a Hadi Akadémia tanára, az 1. hadsereg-parancsnokság osztályvezetője. 1944-ben vezérkari ezredessé nevezték ki. Szálasi hatalomra jutása után nem vállalta a felkínált beosztásokat és 1945 januárjában átszökött a szovjetekhez, majd Debrecenbe jelentkezett szolgálatra. 1945. február 9-től július 25-éig a 6. honvédhadosztály parancsnoka. 1945. április 12-től május 20-ig a 6. hadosztály parancsnoka a nyugati hadszíntéren.
1945. október 1-től vezérőrnagy majd 1946. június 1-ig Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke. 1947. október 1-től nyugállományba vonult.1949-ben a 11.079/ Elv.Szü. Rendelet alapján disszidálás miatt lefokozták. Katonai tevékenységének elismeréséül több mint 10 alkalommal kitüntetésben, elismerésben részesült. Magyar Honvéd Hagyományőrző Egyesület javaslatára posztumusz vezérezredesi kinevezésben részesült.
Kitüntetései:
Délvidék megszállásában teljesített szolgálatért Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
Erdély megszállásában kifejtett eredménye és hasznos teljesítményéért.
Magyar Érdemrend Tisztkeresztje a keleti hadszíntéren végzett teljesítéséért.

Debrecen, 2010. február 22.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.