Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabó Magda: A macskák szerdája

2010.08.06

A macskák szerdája műfaját tekintve történelmi játék. Szabó Magda 1794 novemberére megy vissza az időben, s közel egy évet ölel fel művével. A helyszín Bécs és Debrecen; az író szülővárosa, amelynek épületeit, világát a református Szabó Magda egész életművében szívén viseli, foglalkozik vele. Ebben a művében az író a korabeli Magyarországot mutatja be, amikor a Debreceni Református Kollégium zárt egységet képzett, irányított, kulturális központként működött, fontos részese volt a politikai közéletnek. A darab fő érdekütközése Bécs; a hatalom tényleges irányítója és Debrecen ellentéte. A „maradandóság városának" feje ekkor Domokos, a Kollégium főgondnoka, akit az osztrákok figyeltetnek, mert félnek, hogy a felvilágosodás eszméi túlburjánzanak a városban.

A történet alcíme: Szent Bertalan nappala, mely nekem a történelmi Szent Bertalan éjszakáját juttatja eszembe, ahol vallási különbségek miatt több száz ember életét ontották ki. Csokonai kirúgatása a Kollégiumból, maga Szent Bertalan nappala.

A mű címe egy ősi Francia szokásra utal. Eszerint az év egy napján a legmagasabb templomtoronyból ledobtak egy macskát, hogy a hely megtisztuljon. Szabó Magda kit választ macskának? Először azt hitetnénk, hogy Domokost, a rendőr-minisztérium vádlottját; neki amúgy is sok a bűne, elkerülhetetlennek látszik a bukása. Domokos „macskája" azonban Csokonai, a diák poéta, akinek kicsapatásával a főgondnok lelkileg vesztett.

Szabó Magda a karaktereket különleges finomsággal építi fel, Csokonai szeleburdi, meggondolatlan figurája ellenpontozni látszik Domokos bölcs, kiszámított alakját.

A macskák szerdájának a Kollégiumon kívül, fontos és izgalmas helyszíne a Csicsogó nevű kocsma, a szintén beszervezett, kémekkel teli helyiség, a fogadósnő eleven eszű Ágnese ugyancsak szeretni való. Az író egész drámáját finom humorral fűszerezi.
A macskák szerdája hagyományos dramaturgiát használ, felépítettségében, szerkezetében alkalmazkodik a megszokott formákhoz.

A darab nyelvi minőségét tekintve, nemes anyagot képez, Csokonai korába visz, s a korabeli latin szavakat citál elő, például szédesz, vagabundus, preceptor stb.

Szabó Magda azon kívül, hogy a Csokonai kirugattatásának stációit mutatja be, éles történelmi korképet ad az 1790-es évekről is. Közben zajlik a történelem, amelyről a befogadó a szereplők egy-egy mondatából értesülhet: Martinovicsék kivégzése, Robespierre Franciaországban, Voltaire írásai, Kazinczy letartóztatása. A macskák szerdája minden részletében kidolgozott és pontos képet ad a szereplőkről, az események láncolatáról, a feláldozás szomorúságáról, amikor is Csokonai vált a kényszer és diktatúra macskájává.

Mocsár Zsófia Alexandra

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.