Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A reformáció ünnepére

2010.11.01

1517: Wittenberg: Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes kiszegezte a vártemplomra 95 tételét. Ebből aztán semmi sem igaz, de megfogalmazta őket, s nagyon hamar megismerte az egész német föld a tartalmát, hiszen ebből még parasztháború is kerekedett néhány évvel később.
Mindenesetre nagy megrázkódtatást keltett az a gondoltat, amit 1961-ben Erwin Iserloh katolikus Luther-kutató tett. Azt állította, hogy a tételek kiszegezése csupán legenda, valóságalapja nincs.
Miért írhatott egyáltalán ilyesmit Luther, s miért küldte el őket Albrecht mainzi érseknek?
Mert elege lett a búcsúcédulák árusításából. Nem akart Ő mást, csak annyit, hogy vegye komolyan Mindenki az Írást, mely szerint a "A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg."
Mert az akkori katolikus tanítás szerint a búcsúcédulák vásárlásával már részesülhet az ember abban az égi megbocsátásban, amelyet a bűnösnek a gyónás és feloldozás után is a tisztítótűzben kellett volna lerónia.
Pontos összegek is voltak ám, nemcsak úgy ukk-mukk-fukk hasra ütésre kellett a cédulákat megvásárolni.
Egy királynak egy alkalom 25 rajnai tallérjába, míg egy kézművesnek már csak 1-be került. Nem volt apelláta.
Ráadásul nagyon kellett a pénz, hiszen éppen ekkor építették újjá a római Szent Péter –templomot.
És nagyon érdekes maga a történelmi háttér is. Ha a franciáknak nem jött volna kapóra az a német belső harc, amely ezután megindult valószínűleg nem lett volna ebből ekkora felfordulás. Meg az sem mellékes, hogy 1518-ban elhunyt Miksa császár. X. Leó pápa egyenesen rettegett attól, mi történik akkor, ha Miksa unokája, Habsburg Károly lesz a német király és császár… Mert ekkor bizony a Pápai Államot csakis spanyol területek vették volna körül.
Luther tartományura pedig Bölcs Frigyes, szász választófejedelem volt, aki ténylegesen is beleszólhatott az új pápaválasztásba. Nem létezett ekkor Németország, csak grófságok, fejedelemségek és hasonló egységek. Mert az bizony éppen a széttagoltság állapotát élte egészen 1871. január 18-áig…
Így aztán Frigyes nagyon bölcsen Luthert saját fogságában tartotta, s ráadásul még X. Leó pápa az Aranyrózsa pápai rendet is a fejedelemnek adományozta.

Maga Luther sem készült soha szerzetesnek, csak éppen Erfurtban majdnem belecsapott a villám, amikor szüleihez hazatartott. Másnak szánták a bányász faluban, jogásznak, hiszen okos, művelt ifjú volt. Ekkor imádkozott, természetesen a bányászok védőszentjéhez, s megfogadta, ha ezt túléli, papi pályára lép.
„Segíts, Szent Anna! Szerzetes akarok lenni!” –szólt a komolyan vett fohász.
Az eredeti 95 pont soha nem került elő. Igazság szerint először nem is nagyon érdekelt senkit sem.
Egészen 1517 decemberéig. Ekkor azonban szélvészszerűen söpör végig a német földön.

„Úgy tetszett, mintha Angyalok lettek volna a futárok, és minden ember szeme elé vitték volna őket.”
Egy fiatal, humanista, görög szakos professzor, Melanchton ekkor lesz Luther követője és tanítványa.

Néhány pont a 95 tézisből:

1. Amikor a mi Urunk és Mesterünk, Jézus Krisztus azt mondja: „Térjetek meg…”(Mt 4, 17) azt is akarja, hogy híveinek egész élete egyetlen állandó és meg nem szakított megtérés legyen.

42. Tanítsuk meg a keresztényeket arra: ha a szegényeknek adakozunk, vagy az ínségeseknek kölcsönzünk, jobban cselekszünk, mintha búcsúlevelet váltanánk be.

62. Az egyház valódi kincse az Isten dicsőségéből és kegyelméből kapott legszebb evangélium.


Lett azonban belső vívódás magában Lutherben is és fejedelmi udvarban történő házi őrizet, ahol mégis elfogadta, hogy bizony lennie kell Istennek. Ha pedig van, akkor az Ő akaratát kell követni minden időben.
Ebben Pál apostol Rómabeliekhez írt levele (Róm 1, 17) segített neki, s így válik a protestáns egyházak központi gondolatává a mai napig, hogy az ember egyedül a kegyelem által üdvözölhet („sola gratia”) és egyedül a hit által („sola fide”).
Wartburg vára: „toronyélmény”:
„Gyűlöltem ezt a kifejezést: „Isten igazsága.”… Éjjel-nappal szakadatlanul gondolkodtam, míg végül rájöttem a szavak összefüggéseire: „Isten igazsága” az evangéliumban lesz nyilvánvaló, ahogy írva van: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”
És szétterjedt a protestantizmus, Luther követői az evangélikus egyházba, a svájci Kálviné a reformátusba tömörültek.
Lettek nyomdák, iskolák, mondák (Itt, Debrecenben is a líciumfáról.), s valahogyan reneszánsz embereszmény is ekkor teljesedett ki ...
Ma meg az a legszebb a kereszténységben, hogy egyfajta ökumenizmus felé tart, s ez így van rendjén.

M. Fehérvári Judit


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.