Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Riói karnevál

2010.03.17

 

 

 

A Riói karnevál a világ egyik leglátványosabb rendezvénye csodálatos jelmezekkel, ételekkel, italokkal és természetesen az elmaradhatatlan szambáival.

Nem is telhetne el egy év a karnevál nélkül. Ilyenkor az utcákat átjárja az emberek, a zene, a tánc energiája, és négy napon keresztül minden csak a parádé, a szamba, valamint a mulatozás körül forog.

A város ma a világ 7 csodája közé tartozik, s valóban olyan, mintha rendelkezne a Mennyország minden kellékével. Azúrkék tengerből kiemelkedő őserdővel borított hegykoszorú veszi körül; a fehér, homokos tengerpartot pedig pálmafák sora szegélyezi. Rengeteg a modern felhőkarcoló, s hatalmas, városnyi házak emelkednek a magasba, a körülötte lévő hegyláncokon pedig gyönyörű, fantasztikus gazdagságú és szépségű luxusvárosok épültek.

A karnevál szó a latin „carne vale” kifejezésből ered, melynek jelentése „ég veled, hús”, bár ma már ez a múlt homályába vész.  A karneválok eredete az ókorba nyúlik vissza. Az ókori görögök kb. a Kr. e. VII. századtól minden tavasszal ünnepséget rendeztek Dionüszosznak a tiszteletére.

S itt érdemes megállnunk egy pillanatra! Dionüszosz a kezdetben ugyanis nem volt valami hatalmas isten, még a szoborábrázolásokon is Hermész jobb lábánál jelenik meg kicsinyke alakja. Azonban magának Zeusznak és Szemelének a fiaként tartották számon. Miután azonban az a megtiszteltetés is érte, hogy a bor, a mámor és a termékenység istene is volt egyetlen személyben, ezért aztán papnőket is tarthatott. Ők voltak a bacchánsnők. A szüret pedig nem néhány pillanatos mulatság, hanem megfeszített munka is, mint tudjuk. Így aztán a szőlőskertek melletti ligetekben faoltárokat emeltek, hiszen azokat bármikor arrébb is lehetett vinni. A bacchánsnők feladata a jóslás volt. Nos? Hogyan lehetett ezt a legegyszerűbben megtenni? A válasz egyszerű: rituális lerészegedés a soknapos révület oka.

A rómaiak már csak átvették ezt a szokást: ők Bacchus boristenük tiszteletére megtartották a Bacchanáliát, valamint a Saturnaliát is, amikor a szolgák részeg tivornyázás keretében ruhát cseréltek uraikkal.

A középkorban a keresztény egyház megpróbált elfojtani minden ilyen pogány szertartást, ezért inkább a húsvét előtti 40 napos böjt első napját szerették volna megünnepelni. S hogy mivel? A farsanggal. Ez azonban nem úgy vált be, ahogyan arra az egyház számított: a farsang az egy héten át tartó evés-ivás, mulatozás, zene és bizony a szexualitás ünnepe is lett.

Az első feljegyzett Riói karnevált 1723-ban tartották a portugál bevándorlók: az emberek három napon keresztül maszkokban szaladgáltak az utcákon, bűzbombákat, citromot, kölnit, vizet, sarat, lisztet és hasonló dolgokat hajigáltak egymásra. Ez a fajta fesztivál a virágkorát az 1830-as években élte.

Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és ez nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, 1855-ben a karneválon pedig már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a gazdagabbak. A szegényebb rétegek 1872-ig még csak meg sem pillanthatták a jelmezbe öltözött gazdagokat. Ekkor azonban már ők is beöltözhettek, és részt vehettek a felvonuláson.

Ezután elkezdték megrendezni a táncversenyeket, a szambaiskolák versenyét pedig 1928 óta tartják meg. Napjainkban ezek a táncok a karneválok legfőbb látványosságai. Ma már nehéz elképzelni, amint a brazilok az ünneplés során keringőznek vagy polkát járnak.

A szambazene csak 1917-ben lett a karnevál aláfestő muzsikája.

A Riói karnevál nem véletlenül a világ egyik legnagyobb látványossága. A nagy szenvedélyeket kiváltó táncverseny olyan szambaiskolák között zajlik, amelyek valójában olyan egyesületek, amelyek többet között oktatási és egészségügyi ellátást nyújtanak a tagok számára. Mindegyik iskola választ egy témát, amelyet a zenével és a 10 kocsin táncoló, akár négyezer táncos mozdulataival fejeznek ki. A felvonulás Rio egyik belvárosi utcájában zajlik, és a legjobb helyekért 50 000 forint körüli összeget kell fizetni.

A karneválon nem csupán a szambaiskolák növendékei táncolhatnak, hiszen bárki táncra perdülhet az utcán, akinek kedve szottyan rá. Rio minden körzetének megvan a saját zenekara és táncosai, akik jelmezeket, utcai ruhákat, karneválos pólókat, vagy akár fürdőruhákat öltenek magukra, majd miután a helyiek összegyűltek egy bárban vagy téren, a zenekar elindul egy előre eltervezett útvonalon. Az összejövetelek általában késő délután kezdődnek. A gyerekektől az idősebbekig mindenki csatlakozik a vidámsághoz, és van olyan zenekar is, amelyik több mint 10 000 résztvevőt vonz.

S mindenért érdemes még Rióba menni? Rio két fontos jelképéért feltétlenül. Rövid barangolás után a Tijuca nemzeti parkba juthatunk, ami a legnagyobb városi erdő a világon, s ha még be tudjuk fogadni a szépséget, a Corcovado-hegyre kirándulhatunk. A csúcsra egy 3,7 km hosszú felvonón juthatunk fel, ahol néhány lépés után gyönyörű panorámában lehet részünk: itt magasodik a híres, kezét áldásra emelő Krisztus-szobor. Ezután fogaskerekűvel juthatunk fel a mindenki által ismert Urca hegyre a Cukorsüveg-sziklához, ahonnan nemcsak Rio látképe lélegzetelállító, de megcsodálhatjuk a híres Krisztus szobrot is.

A város forgatagában a Botafogo-öböl és a Flamengo park után megcsodálhatjuk a színpompás Riói karneválok színhelyét, a világ legnagyobb stadionját, a Maracanát, a 700 m hosszú arénát, a Sambodromot, s ezután még a különleges hangulatú modern Katedrálist is. Látnivalóink közé még beilleszthetjük az Ipanema negyedet, a favelákat és a Rodrigo Freitas-tavat is.

Akik pihenni szeretnének, azok ma a világhírű strandon, a Copacabana-n élvezhetik a napsütést, míg a merészebbek a hegyekben megbúvó, brazil császárok városába, Petropolis-ba, az egykori nyári fővárosba is eljuthatnak.

Ebben az esztendőben a város kulcsait február 12-én veszi át Momo király, amely február 17-ig, hamvazó szerdáig marad nála, a tényleges karnevál azonban csupán négy napon keresztül február 13-a és 16-a között tart.

A karnevál díszvendége ebben az esztendőben Madonna lesz, de Paris Hilton is bejelentette, hogy Ő sem hagyná ki ezt az eseményt, amely a becslések szerint kb. 2, 5 millió embert vonz.

Az idei karnevál a dél-afrikai-focibajnokság miatt az afrikai dzsungelek világát idézi majd.  Legtöbben gorilla-, tigris- és zebraálarcokba bújnak előreláthatóan. Az hírességeket ábrázoló álarcok közül a nemrégiben elhunyt Michael Jacksonét keresik a legtöbben. Brazíliában az idén választások lesznek, ezért a helyi politikusok álarcai iránt is megnőtt a kereslet. Vannak olyan álarckészítő műhelyek, amelyek dolgozói ebből az eseményből élnek egész évben, hiszen egyenként akár 60 000 maszkot is készíthetnek erre az alkalomra.

Mindenesetre, ha valaki arra jár, s a terrorista Osama bin Laden jön vele szemben, akkor se lepődjön meg, mert bizony az Ő arcmása is igen kedvelt.

 

M. Fehérvári Judit

 

Debrecen, 2010. január 4.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.